Ugrás a tartalomhoz
Digitális kurzusaink

Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára

  • English
  • Kurzusaink
  • English
  • Kurzusaink
  • Home
  • Kurzusaink
  • Kutatástámogatás PHD hallgatóknak

Kutatástámogatás PHD hallgatóknak

Tananyag

  • 8 Sections
  • 36 Lessons
  • 6 hét
Expand all sectionsCollapse all sections
  • Bevezető
    1
    • 1.0
      A tananyag célja és tanulási eredményei
  • Online források, adatbázisok, keresőmotorok
    Áttekintjük az intézmények, különösen az SZTE számára rendelkezésre álló e-könyvek, e-folyóiratok és adatbázisok általános jellemzőit és a hozzáférés praktikus tudnivalóit. Illetve a mindezek fölött működő föderatív keresőmotorok használatát.
    7
    • 2.0
      Bevezető
      2 perc
    • 2.1
      Hozzáférések
      10 perc
    • 2.2
      Platformok
      20 perc
    • 2.3
      Közös keresési lehetőség
      10 perc
    • 2.4
      E-help szolgáltatás
      1 perc
    • 2.5
      Feladatok
    • 2.6
      Ellenőrző kérdések – Online források (PhD)
      10 Questions
  • Open Access, Open Science
    Sorra vesszük a nyílt hozzáférésű publikálás, az Open Access fajtáit, előnyeit és buktatóit. Valamint, mivel az Open Accessről már nem beszélhetünk önmagában, megismerjük a lényegesen szélesebb kört érintő Open Science-ben rejlő lehetőségeket és a vonatkozó nemzetközi alapelveket.
    7
    • 3.0
      Az Open Access mozgalomról
      3 perc
    • 3.1
      Open Access modellek
      12 perc
    • 3.2
      Predátor folyóiratok
      13 perc
    • 3.3
      Az Open Access jövője
      5 perc
    • 3.4
      Az Open Science mozgalomról
      5 perc
    • 3.5
      Creative Commons licencrendszer
      7 perc
    • 3.6
      Ellenőrző kérdések – Open Access, Open Science (PhD)
      10 Questions
  • Publikálást támogató könyvtári szolgáltatások
    Bemutatjuk az SZTE Klebelsberg Könyvtáron keresztül igénybe vehető publikálást támogató alapvető eszközöket: önképzési lehetőségek, nyelvi ellenőrzés, hasonlóság-ellenőrzés, hasonlósági elemzés eredményeinek értelmezése, predátor folyóiratok
    7
    • 4.0
      Bevezető
      5 perc
    • 4.1
      Önképzési lehetőségek kézirat megírásához
      3 perc
    • 4.2
      Hivatkozáskezelés
      15 perc
    • 4.3
      Kézirat nyelvi ellenőrzése
      3 perc
    • 4.4
      Kézirathasonlóság-ellenőrzés
      12 perc
    • 4.5
      Predátor folyóiratok
      8 perc
    • 4.6
      Ellenőrző kérdések – Publikálást támogató szolgáltatások (PhD)
      10 Questions
  • Magyar Tudományos Művek Tára
    A tananyag az MTMT használatának alapjaiba vezeti be az SZTE-n publikáló szerzőket. Hasznos tanácsokkal szolgál a regisztrációtól kezdve a különböző rekordtípusok rögzítésén át a felvitt adatokból előállítható listákig és táblázatokig. Áttekintést nyújt az adatbázis működésének elveiről azzal a céllal, hogy a szerzők gördülékenyen be tudják építeni a használatát publikációs tevékenységeik közé.
    7
    • 5.1
      Regisztráció és a felület felépítése
      8 perc
    • 5.2
      Adat- és közleménytípusok
      12 perc
    • 5.3
      Közlemények keresése, felvitele
      20 perc
    • 5.4
      MTMT-s szolgáltatásaink PhD hallgatók számára
      2 perc
    • 5.5
      SZTE Doktori Repozitórium
      1 perc
    • 5.6
      További útmutatók, leírások az MTMT használatához
      1 perc
    • 5.7
      Ellenőrző kérdések – MTMT (PhD)
      13 Questions
  • Tudománykommunikáció
    A tudományos pályára lépők nagy hangsúlyt kell fektessenek publikációs teljesítményük láttatására, tudományos munkásságuk naprakész nyilvántartására. Ehhez nyújt segítséget ez a tananyag, amely a tudományos adatbázisokban használt szerző-azonosítókról és szerzői profilok gondozásáról szól. Célja, hogy megismertesse a hallgatókat az ORCID, WoS, Scopus és MTMT profilok önálló és együttes használatával.
    6
    • 6.0
      Szerzői azonosítók és profilok – bevezetés
      3 perc
    • 6.1
      ORCID
      4 perc
    • 6.2
      WoS profil
      12 perc
    • 6.3
      Scopus profil
      14 perc
    • 6.4
      Nyilvános MTMT profil
      10 perc
    • 6.5
      Ellenőrző kérdések – Tudománykommunikáció (PhD)
      10 Questions
  • Tudománymetriai értékelés
    A hallgatók a tudománymetriai értékelés alapvető módszereit, illetve a Magyarországon leggyakrabban használt indikátorait - pl.: Impact Factor, D1, Q1-Q4, Hirsch-index, G-index - ismerhetik meg. A tananyag bemutatja a publikációkra, folyóiratokra, szerzőkre és intézményekre alkalmazott mérőszámokat, valamint az ezek közti összefüggéseket. Célja, hogy a hallgatók magabiztosan tájékozódjanak a tudománymetriai indikátorok és azok alkalmazási területei között.
    6
    • 7.0
      Bevezetés
    • 7.1
      Publikációkra vonatkozó mérőszámok
      8 perc
    • 7.2
      Folyóiratokra vonatkozó mérőszámok
      18 perc
    • 7.3
      Szerzőkre vonatkozó mérőszámok
      8 perc
    • 7.4
      Intézményekre vonatkozó mérőszámok
      10 perc
    • 7.5
      Ellenőrző kérdések – Tudománymetriai értékelés (PhD)
      10 Questions
  • Fogalomtár
    1
    • 8.0
      Fogalomtár

Az Open Access mozgalomról

Az Open Access mozgalmat az úgynevezett folyóiratkrízis indította el. Az alapproblémát minden szónál jobban leírja az alábbi kép.

Forrás link: https://www.nature.com/articles/356739a0 Régebbi állapot.

Az 1990-es évek végére a tudományos tartalom csak előfizetés ellenében volt elérhető, s ez a tartalom hatalmas mamutkiadók kezében volt, akik diktálni tudták a feltételeket, az előfizetési díjak kifizetése pedig a gazdagabb országoknak is komoly problémát okozott. 

Ez különösen felháborító volt azért, mert a kutatások állami forrásokból voltak finanszírozva, ahogy a kutatók fizetése is, a folyóiratoknál lektorként dolgozó kutatók pedig fizetés nélkül dolgoznak; mindezek után szintén állami forrásokból kell az információt „visszavásárolni” a kiadóktól, akik ilyen módon rekordnyereséget termeltek.

A nagyobb baj az volt, hogy az információ fizetési fal mögött volt és nem került be a tudományos vérkeringésbe, hiszen csak a megvétel után juthat hozzá az ember. 

A 2000-es évektől kezdve több nyilatkozat és állásfoglalás született a probléma megoldására, ami a nyílt hozzáférésű, Open Access publikációs mód kialakítását jelentette. Az Open Society Institute (OSI) ülésén 2001 decemberében neves tudósok részvételével jött létre a Budapest Open Access Initiative (BOAI), a nyílt hozzáférés elveinek első hivatalos megfogalmazása. (Itt el is olvashatjuk.)

Nagyjából ezen elvek mentén valósult meg az Open Access mozgalom, és mára már ott tartunk, hogy a világ tudományos publikációinak közel 40%-a nyílt hozzáféréssel jelenik meg. 

Az Open Access tehát online megjelenést feltételez, a megjelent publikáció mindenki számára ingyenesen olvasható (és főleg idézhető), azonnal elérhető és egy egyszerű licencrendszerrel az újrafelhasználás is sokkal könnyebb, mint a hagyományos publikálásnál.

Open Access röviden

Az Open Access tehát online megjelenést feltételez, a megjelent publikáció mindenki számára ingyenesen olvasható (és főleg idézhető), azonnal elérhető és egy egyszerű licencrendszerrel az újrafelhasználás is sokkal könnyebb, mint a hagyományos publikálásnál.

Az Open Access társadalmi előnyei.

A szerzőknek és rajtuk keresztül az intézményeknek természetesen a láthatóság és az idézettség-növekedés az Open Access legfontosabb aspektusa.

A leggyakoribb kérdés, hogy a nyílt hozzáférés eredményez-e magasabb idézettséget?

Bár a publikáció és a folyóirat minősége sok mindent befolyásol, nagy általánosságban elmondható, hogy összevetve a hagyományos, zárt publikálással, tudományterületenként ugyan erősen eltérően, de lényegesen több idézőt kapnak az OA-publikációk.

Ellenőrző kérdések – Online források (PhD)
Előző
Open Access modellek
Következő
Digitális kurzusaink

Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára

2023 University of Szeged Klebelsberg Library - All rights reserved