Ugrás a tartalomhoz
Digitális kurzusaink

Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára

  • English
  • Kurzusaink
  • English
  • Kurzusaink
  • Home
  • Kurzusaink
  • Kutatástámogatás PHD hallgatóknak

Kutatástámogatás PHD hallgatóknak

Tananyag

  • 8 Sections
  • 36 Lessons
  • 6 hét
Expand all sectionsCollapse all sections
  • Bevezető
    1
    • 1.0
      A tananyag célja és tanulási eredményei
  • Online források, adatbázisok, keresőmotorok
    Áttekintjük az intézmények, különösen az SZTE számára rendelkezésre álló e-könyvek, e-folyóiratok és adatbázisok általános jellemzőit és a hozzáférés praktikus tudnivalóit. Illetve a mindezek fölött működő föderatív keresőmotorok használatát.
    7
    • 2.0
      Bevezető
      2 perc
    • 2.1
      Hozzáférések
      10 perc
    • 2.2
      Platformok
      20 perc
    • 2.3
      Közös keresési lehetőség
      10 perc
    • 2.4
      E-help szolgáltatás
      1 perc
    • 2.5
      Feladatok
    • 2.6
      Ellenőrző kérdések – Online források (PhD)
      10 Questions
  • Open Access, Open Science
    Sorra vesszük a nyílt hozzáférésű publikálás, az Open Access fajtáit, előnyeit és buktatóit. Valamint, mivel az Open Accessről már nem beszélhetünk önmagában, megismerjük a lényegesen szélesebb kört érintő Open Science-ben rejlő lehetőségeket és a vonatkozó nemzetközi alapelveket.
    7
    • 3.0
      Az Open Access mozgalomról
      3 perc
    • 3.1
      Open Access modellek
      12 perc
    • 3.2
      Predátor folyóiratok
      13 perc
    • 3.3
      Az Open Access jövője
      5 perc
    • 3.4
      Az Open Science mozgalomról
      5 perc
    • 3.5
      Creative Commons licencrendszer
      7 perc
    • 3.6
      Ellenőrző kérdések – Open Access, Open Science (PhD)
      10 Questions
  • Publikálást támogató könyvtári szolgáltatások
    Bemutatjuk az SZTE Klebelsberg Könyvtáron keresztül igénybe vehető publikálást támogató alapvető eszközöket: önképzési lehetőségek, nyelvi ellenőrzés, hasonlóság-ellenőrzés, hasonlósági elemzés eredményeinek értelmezése, predátor folyóiratok
    7
    • 4.0
      Bevezető
      5 perc
    • 4.1
      Önképzési lehetőségek kézirat megírásához
      3 perc
    • 4.2
      Hivatkozáskezelés
      15 perc
    • 4.3
      Kézirat nyelvi ellenőrzése
      3 perc
    • 4.4
      Kézirathasonlóság-ellenőrzés
      12 perc
    • 4.5
      Predátor folyóiratok
      8 perc
    • 4.6
      Ellenőrző kérdések – Publikálást támogató szolgáltatások (PhD)
      10 Questions
  • Magyar Tudományos Művek Tára
    A tananyag az MTMT használatának alapjaiba vezeti be az SZTE-n publikáló szerzőket. Hasznos tanácsokkal szolgál a regisztrációtól kezdve a különböző rekordtípusok rögzítésén át a felvitt adatokból előállítható listákig és táblázatokig. Áttekintést nyújt az adatbázis működésének elveiről azzal a céllal, hogy a szerzők gördülékenyen be tudják építeni a használatát publikációs tevékenységeik közé.
    7
    • 5.1
      Regisztráció és a felület felépítése
      8 perc
    • 5.2
      Adat- és közleménytípusok
      12 perc
    • 5.3
      Közlemények keresése, felvitele
      20 perc
    • 5.4
      MTMT-s szolgáltatásaink PhD hallgatók számára
      2 perc
    • 5.5
      SZTE Doktori Repozitórium
      1 perc
    • 5.6
      További útmutatók, leírások az MTMT használatához
      1 perc
    • 5.7
      Ellenőrző kérdések – MTMT (PhD)
      13 Questions
  • Tudománykommunikáció
    A tudományos pályára lépők nagy hangsúlyt kell fektessenek publikációs teljesítményük láttatására, tudományos munkásságuk naprakész nyilvántartására. Ehhez nyújt segítséget ez a tananyag, amely a tudományos adatbázisokban használt szerző-azonosítókról és szerzői profilok gondozásáról szól. Célja, hogy megismertesse a hallgatókat az ORCID, WoS, Scopus és MTMT profilok önálló és együttes használatával.
    6
    • 6.0
      Szerzői azonosítók és profilok – bevezetés
      3 perc
    • 6.1
      ORCID
      4 perc
    • 6.2
      WoS profil
      12 perc
    • 6.3
      Scopus profil
      14 perc
    • 6.4
      Nyilvános MTMT profil
      10 perc
    • 6.5
      Ellenőrző kérdések – Tudománykommunikáció (PhD)
      10 Questions
  • Tudománymetriai értékelés
    A hallgatók a tudománymetriai értékelés alapvető módszereit, illetve a Magyarországon leggyakrabban használt indikátorait - pl.: Impact Factor, D1, Q1-Q4, Hirsch-index, G-index - ismerhetik meg. A tananyag bemutatja a publikációkra, folyóiratokra, szerzőkre és intézményekre alkalmazott mérőszámokat, valamint az ezek közti összefüggéseket. Célja, hogy a hallgatók magabiztosan tájékozódjanak a tudománymetriai indikátorok és azok alkalmazási területei között.
    6
    • 7.0
      Bevezetés
    • 7.1
      Publikációkra vonatkozó mérőszámok
      8 perc
    • 7.2
      Folyóiratokra vonatkozó mérőszámok
      18 perc
    • 7.3
      Szerzőkre vonatkozó mérőszámok
      8 perc
    • 7.4
      Intézményekre vonatkozó mérőszámok
      10 perc
    • 7.5
      Ellenőrző kérdések – Tudománymetriai értékelés (PhD)
      10 Questions
  • Fogalomtár
    1
    • 8.0
      Fogalomtár

Fogalomtár

A fogalomtár használata A fogalomtár használata közben kérjük, vegyék figyelembe, hogy a táblázat az angol ABC alapján rendezi növekvő sorrendbe a fogalmakat, így az ékezeteket figyelmen kívül hagyja a rendezésnél.
Pl.:
1. újság
2. URL
A kereső azonban ékezethelyesen működik.

Fogalom

Definíció

adatbázis

Adatmezőkből álló rekordok rendezett halmaza. Logikai szerkezettel rendelkező, információk tárolására és visszakeresésére szolgáló számítógépes adatállomány. A könyvtári adatbázisok egyik típusa a könyvtári katalógus*, ahol a rekord* a mű adatait tartalmazó „katalóguscédula”, az adatmezők* pedig annak egyes bibliográfiai adatai*.

L. még: aggregátor adatbázis, bibliográfiai adatbázis, fulltext adatbázis

adatbázisrekord

Lásd: rekord

adatmező

Egy adatbázisrekord* kisebb egysége, amely az egyes adatok tárolására szolgál. Könyvtári katalógusban* egy-egy adatmező vonatkozik pl. a szerzőre, a címre, a tárgyszóra stb.

adatrepozitórium

A kutatási adatok* hosszú távú megőrzésére, kereshetővé tételére és szolgáltatására alkalmas adatbázisok.

affiliáció

Az az intézmény, tudományos műhely vagy kutatócsoport, amelyet a szerző munkahelyként feltüntet egy adott publikáción. Egy szerző több intézményben is dolgozhat párhuzamosan, ezek közül legalább egyet meg kell jelölnie affiliációként minden közleményén.

aggregátor adatbázis

Olyan tartalomszolgáltató által szolgáltatott adatbázis, amely maga nem állít elő tartalmat, hanem a kiadóktól átveszi azokat, majd újrastrukturálja, felindexeli, extra adatokkal látja el és adatbázisba szervezi. Az aggregátorokat archív, vagy archív jellegű tartalmak beszerzésére és szolgáltatására használjuk.

APC = Article Processing Charge

A tudományos kommunikáció hagyományos modelljében az olvasó fizet a hozzáférésért, az OA esetben a közlésért kell fizetni. Az APC vagy Article Processing Charge fedezi a kiadó számára a publikálás költségeit.

Vannak szponzorált folyóiratok, melyek esetében valamely tudományos társaság vagy intézmény vállalja ezt, így a szerzőknek nem kell fizetni, s vannak folyóiratok, ahol a szerzőnek kell kifizetni az APC-t.

bibliográfia

Könyvészet; a görög byblos és graphia szavakból = könyveket leírni, összeírni.

A bibliográfia a dokumentumok bibliográfiai adatok* szerint rendezett listája.

  1. Az általános bibliográfia téma szerint csoportosított kiadványjegyzék, mely egy dokumentumot egy egységként kezel, azaz egy gyűjteményes kötetből vagy folyóiratból a benne szereplő tanulmányokat, cikkeket jellemzően nem tárja föl.
  2. A szakbibliográfia egy tudományterület kiadványainak bibliográfiai adatait összegyűjtő jegyzék, mely könyvek, cikkek és tanulmányok adatait tartalmazza.

bibliográfiai adat

Egy mű megkülönböztetésre és azonosításra alkalmas adatai, melyek közül a legalapvetőbbek a szerző, cím, kiadási adatok. Az egyes bibliográfiai adatokat az adatbázisok* az adatmezőkben* tárolják.

bibliográfiai adatbázis

Teljes szövegeket nem tartalmazó adatbázis, mely a dokumentumok bibliográfiai leírásának teljességére koncentrál, az alapos visszakereshetőség és a dokumentumok közötti kapcsolat feltárásának érdekében.

bibliográfiai tétel

Dokumentumleírási egység, mely a mű azonosításához szükséges bibliográfiai adatokat* tartalmazza egységes szerkezetben.

CC - Creative Commons

Nonprofit szervezet, melynek célja a jogszerűen megosztható művek számának növelése. Fő tevékenysége a Creative Commons-licencek kiadása, melyek a szerzői jog* rugalmas kezelését teszik lehetővé.

copyright

Lásd: szerzői jog

Digital Object Identifier (DOI)

A Digital Object Identifier (DOI), azaz digitálisobjektum-azonosító az elektronikus dokumentumok* körében használt nemzetközi egyedi azonosító rendszer, amely egyértelműen azonosít egy online dokumentumot. Az általa azonosított online dokumentumra mutató linkként is funkcionál.

disszemináció

Az elért eredmények terjesztése azért, hogy a ráfordított munka megtérülhessen.

eduID (Shibboleth authentication)

Az eduID egy akadémiai intézmények által létrehozott szövetség, melynek célja, hogy az intézmények közötti és intézményen belüli webes felhasználóazonosítást egységessé, átláthatóvá és ezáltal könnyen kezelhetővé tegye. Egyúttal felsőoktatási intézményekhez köthető nemzetközi felhasználóazonosító is, amely egyetlen regisztrációval előfizetett és saját építésű adatbázisok használatát teszi lehetővé. Az adott intézménnyel való jogviszony folyamatosan ellenőrzésre kerül, ezáltal biztosítva azt, hogy csak az arra jogosultak férjenek hozzá bizonyos tartalmakhoz.

Ezzel az azonosítóval az adott intézményben előfizetett adatbázisok távoli hozzáféréssel is elérhetőek, nemcsak az intézményen belül. Ugyanakkor az intézmények bizalmi szövetséget, ún. föderációt alkotnak, amelynek tagjai elfogadják egymás felhasználóit azonosítottnak. Így a felhasználót a föderáció bármely tagjánál „járva” azonosítja a rendszer és lehetővé teszi a „neki járó” online szolgáltatások elérését. Bővebben a eduID oldalán olvasható róla.

elektronikus dokumentum

A dokumentumok közül azokat tekintjük elektronikusoknak, amelyek tartalmuktól függetlenül digitális formában hordozzák az információt.

FAIR irányelv

A FAIR kutatási adatoknak megtalálhatóknak (Findable), hozzáférhetőknek (Accessible), együttműködőknek (Interoperable) és újrafelhasználhatóknak (Reusable) kell lenniük.

full text = fulltext (teljes szöveg)

  1. Egy adott szolgáltatásban teljes szövegében is elérhetők a művek, nemcsak metaadatokat* kapunk róluk.
  2. Egy adatbázisban* a végrehajtott keresés nemcsak a mű adataiban, hanem annak teljes szövegben is lehetséges.

fulltext adatbázis

A műveknek nemcsak a metaadatait*, hanem teljes szövegét is tartalmazó (általában kiadói) adatbázis.

hivatkozás

Saját munkánkban egy másik szerzőtől származó gondolat idézése és a forrásának jelölésére használt (rövidített) bibliográfiai adat*. A hivatkozások jelölésére egyrészt a szerzői jog* tiszteletben tartása miatt van szükség, másrészt a plágium* elkerülésére. Ma már többféle program is segíti a hivatkozások kezelését, amelyek vagy online szolgáltatások, vagy telepíthető szoftverek. Lásd még: hivatkozáskezelő rendszer

hivatkozási stílus

A felhasznált forrásokra, művekre, mások gondolataira, eredményeire való utalási és hivatkozási eljárás következetes megformázása. Általában intézmények alakítanak ki hivatkozási stílusokat, melyek előírásainak betartását várják el a náluk publikáló szerzőktől. A különböző stílusokat a létrehozó intézmények nevével jelölik, pl. MLA, APA, Harvard, MTA BTK ITI.

hivatkozáskezelő rendszer

A szerzői alkotómunkát támogató offline vagy online alkalmazás, melynek célja, hogy a kutatómunka kezdetétől segítse az anyaggyűjtést és praktikus eszköztárat biztosítson az írás folyamatához.

  • Segíti dokumentumok bibliográfiai adatainak* összegyűjtését.
  • Az összegyűjtött adatok saját szempontok szerint tárolhatók és visszakereshetők benne, s csatolmányokat is tárolhatunk.
  • Az összegyűjtött adatokból bibliográfiát* vagy irodalomjegyzéket* készíthetünk.
  • Tudományos munkánkban hivatkozásokat* készíthetünk vele.

Impact Factor (impakt faktor)

A tudományos folyóiratokat értékelő nemzetközi mérőszám, mely azt mutatja, hogy a benne megjelent cikkekre hányszor hivatkoztak. Minél magasabb az Impact Factor, annál színvonalasabb a folyóirat.

irodalomjegyzék

Írásmű forrásait felsoroló jegyzék. Nem keverendő össze a bibliográfiával*.

ISSN-szám vagy - azonosító

International Standard Serial Number = nemzetközi szabványos időszaki kiadványazonosító szám

Az időszaki kiadványok egyedi azonosítására szolgáló nemzetközileg használatos kódszám.

Journal Impact Factor

lásd Impact Factor

könyvtári katalógus

A dokumentumok sokoldalú visszakereshetőségét biztosító rendszer, amely régebben listák, majd cédulák formájában, ma már többnyire online katalógusként működik.

Általában ingyenesen elérhető adatbázis*, mely elsősorban a könyvtár állományának számítógépes rekordjait* tartalmazza. A könyvtár állományán kívül esetleg más adatbázisokat és szolgáltatásokat is tartalmazhat. OPAC-nak (Open Public Access Catalog = nyilvánosan elérhető katalógus) is nevezik.

kutatási adat

A tudományos közösség által létrehozott, rögzített, elfogadott és megőrzött tényadat, amely a kutatási eredmények hitelességét támasztja alá.

kutatási adatkezelési terv (Data Management Plan - DMP)

Meghatározza a kutatás alatt gyűjtött adatok kezelését. Folyamatosan változó, a kutatási szakaszokhoz alkalmazkodó dokumentum; el kell készíteni a kutatás elején, frissíteni kell kutatás közben, ha lényegi változás történik az adatkezelésben, a kutatás lezárultával pedig véglegesíteni kell.

Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT)

A magyarországi tudományos kutatás eredményeinek hiteles nyilvántartására és bemutatására létrehozott adatbázis*. Az adatbázisba ellenőrzött módon tölthetők fel a részt vevő intézmények kutatóinak tudományos munkásságát és teljesítményét jellemző adatok. Feladata a tudományos teljesítmény bibliográfiai szintű bemutatása, katasztere és mérése.

metaadat vagy metainformáció

Az angol metadata szóból: adat az adatról.

Egy dokumentum elektronikus „katalóguscédulája“, amelyen leírjuk legfontosabb bibliográfiai adatait* (pl. szerző, címe stb.), hogy könnyen visszakereshető és azonosítható legyen.

Lásd még: rekord

Open Access

A nyílt hozzáférés keretében a tudományos eredményekhez bárki hozzáférhet, s a megjelenéshez szükséges anyagi forrásokat a cikkek és könyvek szerzőitől szedik be.

Az Open Access-nek több modellje van:

  • A legfontosabb a zöld út (Green OA), ami voltaképpen a szerzői archiválás (self-archiving), melynek során a szerző kéziratának valamelyik változatát (preprint, postprint, kiadói változat) elhelyezi egy intézményi vagy egy szakterületi nyílt hozzáférésű dokumentumszerveren, repozitóriumban*.
  • Az arany út (Gold OA) esetében a tudományos cikkek Open Access típusú folyóiratokban jelennek meg. A publikációk a nyomtatott formában megjelenő szövegekhez hasonlóan lektoráláson esnek át, de a publikálásért cikkeljárási díjat (Article Processing Charge, APC) fizet a szerző vagy az egyetem, mindezt azért, mert a kiadó ebből fedezi a nyílt hozzáférésű publikálás költségeit. A kiadóval kötött szerződés meghatározza a szerzők jogait és szabályozza a nyílt hozzáférésű dokumentumok felhasználási lehetőségeit.
  • A Gold OA egyik fajtája a Gyémánt (v. platina) OA, amikor a kutató olyan Open Access folyóiratokban publikál, melyek nem számítanak fel cikkeljárási díjat, ugyanakkor biztosítják, hogy a cikkek bárki számára ingyenesen hozzáférhetőek legyenek. E folyóiratok jelentős része nonprofit (költségvetési) kutatóintézeti vagy egyetemi kiadvány.

Részletesebb ismertető az Open Access-ről szól leckében található.

Open Science

Olyan tudományos gyakorlat, ahol lehetőség nyílik az együttműködésre, a kutatási adatok és a kutatás folyamatában keletkezett információk szabad felhasználására, engedélyezve az újrahasznosítást, reprodukálást, terjesztést.

Részei:

  • nyílt kutatási adatok
  • nyílt kutatási infrastruktúra
  • nyílt szoftverkódok
  • szabadon elérhető képzési anyagok
  • nyílt kommunikáció
  • laikus társadalmi csoportok bevonása a kutatásba

ORCID

Az Open Research and Contributor Identifier egy nemzetközi szerzőazonosító kód, mely biztosítja a kutató egyértelmű azonosítását. Használatával elkerülhető az azonos, gyakori nevű szerzők munkásságának keveredése, a különböző névalakok használatából adódó vagy névváltozásból eredő problémák. Mindez jelentősen megkönnyíti az automatikus adatfeldolgozást az indexelő adatbázisokban*. Ma már gyakori, hogy egy kiadó kötelezővé teszi az ORCID használatát, ennek megadása nélkül nem is fogad el kéziratot.

plágium

Plágiumot követ el, aki az eredeti szerző elismerése nélkül illeszti a saját szövegébe más betűhív szövegét, más szövegének parafrázisát, vagy más eredeti gondolatát a saját átfogalmazásában. A szerzőség jelzésének pontossága teszi lehetővé, hogy világosan elváljanak egymástól a forrás és a szerző gondolatai és szövege.

Erre két okból fontos nagy gondot fordítani:

  1. ne merülhessen fel plágium gyanúja,
  2. világosan értékelhetőek legyenek a szerző saját gondolatai, meglátásai.

predátor folyóirat

Olyan tisztességtelen politikát folytató kiadó által kiadott folyóirat, mely kizárólag anyagi haszon érdekében keresi fel a kutatókat, és tudományos szakmai háttér nélkül működik. A beszedett publikációs díjért lektorálás nélkül jelenteti meg a cikkeket, akár az alacsony színvonalúakat is.

preprint

pre-print = nyomtatás előtt

A tudományos publikáció megjelenés előtti verziója, amely megelőzi a hivatalos szakértői lektorálást. Szerepe az intézményi repozitóriumok* világában vált fontossá, mivel azokban ezeket a változatokat „kézirat gyanánt” tömegesen közzétették.

proxyszolgáltatás

A 'proxy' helyettest, megbízottat jelent, a proxyszerver pedig közvetítő a felhasználó és más szerverek között.

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár proxyszolgáltatása keretében a proxyszerver közvetíti kéréseinket az előfizetett adatbázisok felé, úgy, mintha egyetemi IP-címet használnánk. Ezzel válik lehetővé, hogy ezeket az adatbázisokat távolról, egyetemi hálózaton kívülről is használhassuk.

Read and Publish

Olyan szerződésforma, mely egyben kezeli a közlésért és a hozzáférésért fizetendő díjakat, és ezzel adott intézménynek a kvótában meghatározott mennyiségű Open Access közlési díja ingyenes lesz.

rekord

A számítógépes adatbázisok* egyik alapegysége: önállóan kezelhető, logikailag összetartozó adatmezők* együttese (pl. egy könyv adatai, amelyeket a hagyományos katalóguscéduláról vagy magáról a dokumentumról vittek be az adatbázisba).

repozitórium

Olyan elektronikus gyűjtemény (adatbázis), melynek fő célja a teljes szövegű dokumentumok megosztása és archiválása.

Általában egyetemeken és kutatóintézetekben hozzák létre. A feltöltött dokumentumokat leírja, letölthetővé teszi, valamint összekapcsolja más adatbázisokkal*. Így gyakran lehetővé teszi, hogy a repozitórium-indexelő rendszerek a dokumentumokat bekapcsolhassák a világ tudományos vérkeringésébe.

szerzői jog

A szerzői jog egy szellemi alkotás létrehozójának a mű felhasználásához fűződő joga, ami azt is jelenti, hogy nem másolhatjuk azokat szabadon, s hivatkozás* nélkül nem is hasznosíthatjuk a bennük foglaltakat.

Az angol copyright (jogtulajdonos) szó, illetve jele, a © jelöli azt, hogy kit illet meg egy mű esetében ez a jog.

Ellenőrző kérdések – Tudománymetriai értékelés (PhD)
Előző
Digitális kurzusaink

Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára

2023 University of Szeged Klebelsberg Library - All rights reserved