Ugrás a tartalomhoz
Digitális kurzusaink

Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára

  • English
  • Kurzusaink
  • English
  • Kurzusaink
  • Home
  • Kurzusaink
  • Kutatástámogatás PHD hallgatóknak

Kutatástámogatás PHD hallgatóknak

Tananyag

  • 8 Sections
  • 36 Lessons
  • 6 hét
Expand all sectionsCollapse all sections
  • Bevezető
    1
    • 1.0
      A tananyag célja és tanulási eredményei
  • Online források, adatbázisok, keresőmotorok
    Áttekintjük az intézmények, különösen az SZTE számára rendelkezésre álló e-könyvek, e-folyóiratok és adatbázisok általános jellemzőit és a hozzáférés praktikus tudnivalóit. Illetve a mindezek fölött működő föderatív keresőmotorok használatát.
    7
    • 2.0
      Bevezető
      2 perc
    • 2.1
      Hozzáférések
      10 perc
    • 2.2
      Platformok
      20 perc
    • 2.3
      Közös keresési lehetőség
      10 perc
    • 2.4
      E-help szolgáltatás
      1 perc
    • 2.5
      Feladatok
    • 2.6
      Ellenőrző kérdések – Online források (PhD)
      10 Questions
  • Open Access, Open Science
    Sorra vesszük a nyílt hozzáférésű publikálás, az Open Access fajtáit, előnyeit és buktatóit. Valamint, mivel az Open Accessről már nem beszélhetünk önmagában, megismerjük a lényegesen szélesebb kört érintő Open Science-ben rejlő lehetőségeket és a vonatkozó nemzetközi alapelveket.
    7
    • 3.0
      Az Open Access mozgalomról
      3 perc
    • 3.1
      Open Access modellek
      12 perc
    • 3.2
      Predátor folyóiratok
      13 perc
    • 3.3
      Az Open Access jövője
      5 perc
    • 3.4
      Az Open Science mozgalomról
      5 perc
    • 3.5
      Creative Commons licencrendszer
      7 perc
    • 3.6
      Ellenőrző kérdések – Open Access, Open Science (PhD)
      10 Questions
  • Publikálást támogató könyvtári szolgáltatások
    Bemutatjuk az SZTE Klebelsberg Könyvtáron keresztül igénybe vehető publikálást támogató alapvető eszközöket: önképzési lehetőségek, nyelvi ellenőrzés, hasonlóság-ellenőrzés, hasonlósági elemzés eredményeinek értelmezése, predátor folyóiratok
    7
    • 4.0
      Bevezető
      5 perc
    • 4.1
      Önképzési lehetőségek kézirat megírásához
      3 perc
    • 4.2
      Hivatkozáskezelés
      15 perc
    • 4.3
      Kézirat nyelvi ellenőrzése
      3 perc
    • 4.4
      Kézirathasonlóság-ellenőrzés
      12 perc
    • 4.5
      Predátor folyóiratok
      8 perc
    • 4.6
      Ellenőrző kérdések – Publikálást támogató szolgáltatások (PhD)
      10 Questions
  • Magyar Tudományos Művek Tára
    A tananyag az MTMT használatának alapjaiba vezeti be az SZTE-n publikáló szerzőket. Hasznos tanácsokkal szolgál a regisztrációtól kezdve a különböző rekordtípusok rögzítésén át a felvitt adatokból előállítható listákig és táblázatokig. Áttekintést nyújt az adatbázis működésének elveiről azzal a céllal, hogy a szerzők gördülékenyen be tudják építeni a használatát publikációs tevékenységeik közé.
    7
    • 5.1
      Regisztráció és a felület felépítése
      8 perc
    • 5.2
      Adat- és közleménytípusok
      12 perc
    • 5.3
      Közlemények keresése, felvitele
      20 perc
    • 5.4
      MTMT-s szolgáltatásaink PhD hallgatók számára
      2 perc
    • 5.5
      SZTE Doktori Repozitórium
      1 perc
    • 5.6
      További útmutatók, leírások az MTMT használatához
      1 perc
    • 5.7
      Ellenőrző kérdések – MTMT (PhD)
      13 Questions
  • Tudománykommunikáció
    A tudományos pályára lépők nagy hangsúlyt kell fektessenek publikációs teljesítményük láttatására, tudományos munkásságuk naprakész nyilvántartására. Ehhez nyújt segítséget ez a tananyag, amely a tudományos adatbázisokban használt szerző-azonosítókról és szerzői profilok gondozásáról szól. Célja, hogy megismertesse a hallgatókat az ORCID, WoS, Scopus és MTMT profilok önálló és együttes használatával.
    6
    • 6.0
      Szerzői azonosítók és profilok – bevezetés
      3 perc
    • 6.1
      ORCID
      4 perc
    • 6.2
      WoS profil
      12 perc
    • 6.3
      Scopus profil
      14 perc
    • 6.4
      Nyilvános MTMT profil
      10 perc
    • 6.5
      Ellenőrző kérdések – Tudománykommunikáció (PhD)
      10 Questions
  • Tudománymetriai értékelés
    A hallgatók a tudománymetriai értékelés alapvető módszereit, illetve a Magyarországon leggyakrabban használt indikátorait - pl.: Impact Factor, D1, Q1-Q4, Hirsch-index, G-index - ismerhetik meg. A tananyag bemutatja a publikációkra, folyóiratokra, szerzőkre és intézményekre alkalmazott mérőszámokat, valamint az ezek közti összefüggéseket. Célja, hogy a hallgatók magabiztosan tájékozódjanak a tudománymetriai indikátorok és azok alkalmazási területei között.
    6
    • 7.0
      Bevezetés
    • 7.1
      Publikációkra vonatkozó mérőszámok
      8 perc
    • 7.2
      Folyóiratokra vonatkozó mérőszámok
      18 perc
    • 7.3
      Szerzőkre vonatkozó mérőszámok
      8 perc
    • 7.4
      Intézményekre vonatkozó mérőszámok
      10 perc
    • 7.5
      Ellenőrző kérdések – Tudománymetriai értékelés (PhD)
      10 Questions
  • Fogalomtár
    1
    • 8.0
      Fogalomtár

Intézményekre vonatkozó mérőszámok

A kutatási tevékenységet folytató intézményeket tudománymetriai szempontból a hozzájuk affiliált* publikációk összessége alapján lehet értékelni. Az adott intézményhez affiliált közlemények halmazára tudjuk alkalmazni bármelyik publikáció, illetve szerzői szintű mérőszámot.

Affiliáció

 

Az az intézmény, tudományos műhely vagy kutatócsoport, amelyet a szerző munkahelyként feltüntet egy adott publikáción. Egy szerző több intézményben is dolgozhat párhuzamosan, ezek közül legalább egyet meg kell jelölnie affiliációként minden közleményén.

Fontos! A szövegben csillaggal jelölt fogalmak magyarázatát a bekezdés mellett található információs ikon mutatja meg, illetve visszakereshető a tananyaghoz kapcsolódó fogalomtárban, ahol olvasható az adott fogalom, szakszó részletesebb magyarázata.

Így egy intézmény tudományos teljesítménye mérhető a hozzá affiliált publikációk idézettségi mutatóival, meg tudunk állapítani intézményi szintű H- és g-indexet, valamint az adott intézményhez affiliált szerzők kiemelt szerzői pozíciói is kifejező adatok lehetnek.

Fontos: az egy intézményben dolgozó szerzők egyéni tudománymetriai mutatói nem aggregálhatók!

(További információk itt.)

Miért?

Egyrészt azért, mert egy kutató egyszerre több intézménnyel is munkakapcsolatban lehet, de ez nem jelenti azt, hogy egyes közleményeinek publikálásához minden intézmény hozzájárult.

Másrészt pedig egy, az adott intézménybe újonnan belépő kutató korábbi tudományos eredményei nem az új munkahely érdemeit öregbítik.

Minél nagyobb azonban egy intézmény, annál több szempontot kell figyelembe venni ahhoz, hogy reális képet kapjunk a tudományos, és minden egyéb teljesítményéről. Erre tesznek kísérletet a különböző rangsorok, amelyek a felsőoktatási intézményeket minősítik évről-évre.

A legismertebb nemzetközi egyetemi rangsorok:

  • ARWU

    Shanghai Ranking

  • THE

    Times Higher Education Rankings

  • QS

    World University Rankings

  • CWTS

    Leiden Ranking

  • UnivPress Ranking

    A magyar felsőoktatási intézményeket az UnivPress Ranking rangsorolja a HVG Diploma különszámában.

A rangsorok megjelenése egy médiakommunikációs jelenség. Az első egyetemi rangsor 1983-ban jelent meg az USA-ban, mára pedig óriási piacot jelentenek a különböző cégek, médiumok által évente kiadott általános és szakterületi rangsorok.

Ezek a rangsorok két szempontból tekinthetők a tudománymetria határterületének: készítésük során felhasználják annak eszköztárát, illetve céljaik között szerepel az egyes intézmények tudományos kibocsátásának értékelése.

Szerzőkre vonatkozó mérőszámok
Előző
Ellenőrző kérdések – Tudománymetriai értékelés (PhD)
Következő
Digitális kurzusaink

Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára

2023 University of Szeged Klebelsberg Library - All rights reserved