Ugrás a tartalomhoz
Digitális kurzusaink

Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára

  • English
  • Kurzusaink
  • English
  • Kurzusaink
  • Home
  • Kurzusaink
  • Kutatástámogatás PHD hallgatóknak

Kutatástámogatás PHD hallgatóknak

Tananyag

  • 8 Sections
  • 36 Lessons
  • 6 hét
Expand all sectionsCollapse all sections
  • Bevezető
    1
    • 1.0
      A tananyag célja és tanulási eredményei
  • Online források, adatbázisok, keresőmotorok
    Áttekintjük az intézmények, különösen az SZTE számára rendelkezésre álló e-könyvek, e-folyóiratok és adatbázisok általános jellemzőit és a hozzáférés praktikus tudnivalóit. Illetve a mindezek fölött működő föderatív keresőmotorok használatát.
    7
    • 2.0
      Bevezető
      2 perc
    • 2.1
      Hozzáférések
      10 perc
    • 2.2
      Platformok
      20 perc
    • 2.3
      Közös keresési lehetőség
      10 perc
    • 2.4
      E-help szolgáltatás
      1 perc
    • 2.5
      Feladatok
    • 2.6
      Ellenőrző kérdések – Online források (PhD)
      10 Questions
  • Open Access, Open Science
    Sorra vesszük a nyílt hozzáférésű publikálás, az Open Access fajtáit, előnyeit és buktatóit. Valamint, mivel az Open Accessről már nem beszélhetünk önmagában, megismerjük a lényegesen szélesebb kört érintő Open Science-ben rejlő lehetőségeket és a vonatkozó nemzetközi alapelveket.
    7
    • 3.0
      Az Open Access mozgalomról
      3 perc
    • 3.1
      Open Access modellek
      12 perc
    • 3.2
      Predátor folyóiratok
      13 perc
    • 3.3
      Az Open Access jövője
      5 perc
    • 3.4
      Az Open Science mozgalomról
      5 perc
    • 3.5
      Creative Commons licencrendszer
      7 perc
    • 3.6
      Ellenőrző kérdések – Open Access, Open Science (PhD)
      10 Questions
  • Publikálást támogató könyvtári szolgáltatások
    Bemutatjuk az SZTE Klebelsberg Könyvtáron keresztül igénybe vehető publikálást támogató alapvető eszközöket: önképzési lehetőségek, nyelvi ellenőrzés, hasonlóság-ellenőrzés, hasonlósági elemzés eredményeinek értelmezése, predátor folyóiratok
    7
    • 4.0
      Bevezető
      5 perc
    • 4.1
      Önképzési lehetőségek kézirat megírásához
      3 perc
    • 4.2
      Hivatkozáskezelés
      15 perc
    • 4.3
      Kézirat nyelvi ellenőrzése
      3 perc
    • 4.4
      Kézirathasonlóság-ellenőrzés
      12 perc
    • 4.5
      Predátor folyóiratok
      8 perc
    • 4.6
      Ellenőrző kérdések – Publikálást támogató szolgáltatások (PhD)
      10 Questions
  • Magyar Tudományos Művek Tára
    A tananyag az MTMT használatának alapjaiba vezeti be az SZTE-n publikáló szerzőket. Hasznos tanácsokkal szolgál a regisztrációtól kezdve a különböző rekordtípusok rögzítésén át a felvitt adatokból előállítható listákig és táblázatokig. Áttekintést nyújt az adatbázis működésének elveiről azzal a céllal, hogy a szerzők gördülékenyen be tudják építeni a használatát publikációs tevékenységeik közé.
    7
    • 5.1
      Regisztráció és a felület felépítése
      8 perc
    • 5.2
      Adat- és közleménytípusok
      12 perc
    • 5.3
      Közlemények keresése, felvitele
      20 perc
    • 5.4
      MTMT-s szolgáltatásaink PhD hallgatók számára
      2 perc
    • 5.5
      SZTE Doktori Repozitórium
      1 perc
    • 5.6
      További útmutatók, leírások az MTMT használatához
      1 perc
    • 5.7
      Ellenőrző kérdések – MTMT (PhD)
      13 Questions
  • Tudománykommunikáció
    A tudományos pályára lépők nagy hangsúlyt kell fektessenek publikációs teljesítményük láttatására, tudományos munkásságuk naprakész nyilvántartására. Ehhez nyújt segítséget ez a tananyag, amely a tudományos adatbázisokban használt szerző-azonosítókról és szerzői profilok gondozásáról szól. Célja, hogy megismertesse a hallgatókat az ORCID, WoS, Scopus és MTMT profilok önálló és együttes használatával.
    6
    • 6.0
      Szerzői azonosítók és profilok – bevezetés
      3 perc
    • 6.1
      ORCID
      4 perc
    • 6.2
      WoS profil
      12 perc
    • 6.3
      Scopus profil
      14 perc
    • 6.4
      Nyilvános MTMT profil
      10 perc
    • 6.5
      Ellenőrző kérdések – Tudománykommunikáció (PhD)
      10 Questions
  • Tudománymetriai értékelés
    A hallgatók a tudománymetriai értékelés alapvető módszereit, illetve a Magyarországon leggyakrabban használt indikátorait - pl.: Impact Factor, D1, Q1-Q4, Hirsch-index, G-index - ismerhetik meg. A tananyag bemutatja a publikációkra, folyóiratokra, szerzőkre és intézményekre alkalmazott mérőszámokat, valamint az ezek közti összefüggéseket. Célja, hogy a hallgatók magabiztosan tájékozódjanak a tudománymetriai indikátorok és azok alkalmazási területei között.
    6
    • 7.0
      Bevezetés
    • 7.1
      Publikációkra vonatkozó mérőszámok
      8 perc
    • 7.2
      Folyóiratokra vonatkozó mérőszámok
      18 perc
    • 7.3
      Szerzőkre vonatkozó mérőszámok
      8 perc
    • 7.4
      Intézményekre vonatkozó mérőszámok
      10 perc
    • 7.5
      Ellenőrző kérdések – Tudománymetriai értékelés (PhD)
      10 Questions
  • Fogalomtár
    1
    • 8.0
      Fogalomtár

Predátor folyóiratok

A Gold Open Access folyóiratok többsége ugyanolyan szigorú szerkesztési elveket alkalmaz, mint a hagyományos folyóiratok, de sajnos van egy vadhajtás, amit predátor folyóiratoknak* nevezünk.

Furcsa módon a hagyományos, előfizetéses folyóiratok világában pont a sokat kritizált előfizetéses rendszer teremtett egyfajta minőségbiztosítást. A kiadókhoz a pénz az előfizetési díjból érkezett, ezért a kiadók érdekeltek voltak, hogy csak a legjobb munkákat jelentessék meg, amivel a folyóiratok tudománymetriai besorolása tovább nőtt, amivel újabb előfizetőket szereztek, és így tovább.

Ha a folyóirat nem ügyelt a minőségre, előfizetőket veszített, ami végül a folyóirat megszűnéséhez vagy eljelentéktelenedéséhez vezethetett. 

Fontos! A szövegben csillaggal jelölt fogalmak visszakereshetők a tananyaghoz kapcsolódó fogalomtárban, ahol olvasható az adott fogalom, szakszó részletesebb magyarázata.

Az Open Access világban a kiadói bevételek a szerzőtől érkeznek APC formájában. Ez érdekazonosságot teremtett a szerző és a szerkesztőség közt. A szerzőn folyamatos a publikációs kényszer (Publish or Perish –  Publikálj vagy Pusztulj), ezért minél több cikket akar megjelentetni, a kiadók pedig a több megjelentetett publikációval nagyobb profitra tehetnek szert. A szélsőséges, csak a profitért működő kiadók a predátorok, akik szándékosan megtévesztik a tájékozatlan kutatókat. 

Módszereik nagyon változatosak és azt tapasztaljuk, hogy rendre újabb ötletekkel állnak elő. 

Alapvetően meghívásos rendszerrel dolgoznak, hamis adatokat közölnek magukról, mindegyik a tudományterület vezető folyóiratának állítja be magát és így hívják meg a szerzőt publikálásra, általában valamilyen kihagyhatatlan kedvezmény keretén belül.  

A folyóirat címének szavait úgy válogatják össze, hogy hasonlítson egy valódi nagy presztízsű folyóiratra, sőt esetleg annyira hasonlítson, hogy az embernek fel sem tűnik, hogy egy másik folyóirat adatlapját vizsgálja a Scimago Journal Rank-ben. A folyóirat oldalán az  Impact Factor adatok apró, alig látható csillaggal vannak feltüntetve. Ennek feloldásában az olvasható, már ha az embernek elég jó a szeme az apró betűhöz, hogy saját maguk által kalkulált adatok alapján adományozták maguknak az adott Impact Factort. Vagy teljesen légből vett tudománymetriai adatokat szerepeltetnek magukról.  

Sajnos sokáig lehetne folytatni a trükkök listáját és folyamatosan újabbakkal találkozunk.

Miért nem büntetik a predátor folyóiratokat?

Nehéz fogást találni rajtuk, mert klasszikus értelemben nem követnek el bűncselekményt. Megjelentetnek publikációkat és beszedik a publikációs költséget, az Article Publishing Charge-ot (APC). A fenti trükkök pedig nem túl jól megfoghatók. Nehezíti az elkerülésüket, hogy nincs olyan hivatalos kataszter, melybe ezeket bárki gyűjtené. Lehetetlen listába szedni őket, hiszen a jogi okokon túl, percek alatt lehet új predátor folyóiratot indítani.

Illustration by David Parkins

A predátor folyóiratokba beküldött publikációk valójában elvesznek a szerzők tudományos munkásságából. A publikáció értékét ugyanis a befogadó folyóirat határozza meg. Ha tévedésből predátor folyóiratba küldtük be a kéziratot, akkor amellett, hogy a semmiért kell magas árat fizetni, a publikációt sehol sem fogják jegyezni. Ami még rosszabb, a kéziratot már más folyóirat sem fogja befogadni, hiszen a beérkező kéziratokat első lépésben plágium-ellenőrzésnek vetik alá a szerkesztőségekben, és azonnal visszautasítják, amint azt találják, hogy valahol máshol már megjelent. Ezen nem változtat az sem, ha a szerzőt megtévesztették.

Sajnos ezt tudják a predátor kiadók is. Újabban olyanokkal is találkozunk, melyek kifejezetten arra utaznak, hogy a kézirat „visszaadásáért” kérnek általában fél APC-nyi visszavonási díjat. Addig is náluk marad a kézirat, túszként.   

ÉRDEKESSÉG

Nemcsak predátor folyóiratok, kiadók, hanem predátor konferenciák is léteznek, predátor konferenciakiadvánnyal. Ezért konferenciajelentkezés esetén is tájékozódni kell.

Hogy szűrjük ki őket?

Tippek

Bár a híres Jeffrey Beall féle predátorfolyóirat-lista már anonim módon épül (a predátor kiadók nagyon is valós pereket tudnak indítani, ezért senki sem meri már a nevét adni hozzá) és ezzel veszített valamit hiteléből, mégis a mindennapokban azt tapasztaljuk, hogy az ott szereplő adatok validnak tekinthetőek.

Főszabálynak elmondható, hogy  a predátorok sosem lesznek megbízhatóan adatbázisba, listába gyűjtve, ellenben a kiváló folyóiratok igen. A Scimago Journal Rank és a Journal Citation Reports adatbázisok tartalmazzák a szigorúan minősített folyóiratokat. Ha ezekben nem találjuk meg a választott folyóiratunkat, attól az még nem feltétlenül predátor, de jobb óvatosnak lenni.
A két adatbázisban történő keresésről megnézhetik oktatóvideóinkat, amit a Tudománymetriai adatbázisok című kurzusunkban találhatnak meg.

Második lépésként a Directory of Open Access Journals (DOAJ) adatbázisban érdemes még ellenőrizni a kiszemelt folyóiratunkat. A DOAJ bár nem mérhető a fenti két adatbázishoz, nagyon szigorú szelekciós kritériumokat alkalmaz, amin predátor nem jut keresztül.

Használjuk a ThinkCheckSubmit eszközt, mely hasonló, de részletesebb, vezetett kérdésekkel segít azonosítani a predátorokat.

FONTOS

Csak megelőzni lehet a bajt. Utólag, kézirat beküldése után sajnos semmit sem tudnak a Könyvtár kollégái sem tenni.

Ha felmerül a gyanú, hogy a kiválasztott, vagy a szerzőinket kifejezetten megkereső folyóirat predátor lehet, de a fentiek alapján is bizonytalanok vagyunk, keressük az SZTE Klebelsberg Könyvtár munkatársait, akik Predátorfolyóirat-azonosítás szolgáltatás keretében segítenek kiszűrni a tisztességtelen gyakorlatot folytató szerkesztőségeket.

Predátorfolyóirat-azonosítás szolgáltatás

GYAKORLÁS

Ha végignéztétek a vizsgálandó faktorokat, akkor ellenőrizzétek, hogy milyen pontokban találjátok gyanúsnak a következő folyóiratot: Journal of Vaccines, Immunology and Immunopathology

(A folyóirat eléréshez kattints az egér ikonra!)

Open Access modellek
Előző
Az Open Access jövője
Következő
Digitális kurzusaink

Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára

2023 University of Szeged Klebelsberg Library - All rights reserved