Az Open Access mozgalomról
Az Open Access mozgalmat az úgynevezett folyóiratkrízis indította el. Az alapproblémát minden szónál jobban leírja az alábbi kép.
Az 1990-es évek végére a tudományos tartalom csak előfizetés ellenében volt elérhető, s ez a tartalom hatalmas mamutkiadók kezében volt, akik diktálni tudták a feltételeket, az előfizetési díjak kifizetése pedig a gazdagabb országoknak is komoly problémát okozott.
Ez különösen felháborító volt azért, mert a kutatások állami forrásokból voltak finanszírozva, ahogy a kutatók fizetése is, a folyóiratoknál lektorként dolgozó kutatók pedig fizetés nélkül dolgoznak; mindezek után szintén állami forrásokból kell az információt „visszavásárolni” a kiadóktól, akik ilyen módon rekordnyereséget termeltek.
A nagyobb baj az volt, hogy az információ fizetési fal mögött volt és nem került be a tudományos vérkeringésbe, hiszen csak a megvétel után juthat hozzá az ember.
A 2000-es évektől kezdve több nyilatkozat és állásfoglalás született a probléma megoldására, ami a nyílt hozzáférésű, Open Access publikációs mód kialakítását jelentette. Az Open Society Institute (OSI) ülésén 2001 decemberében neves tudósok részvételével jött létre a Budapest Open Access Initiative (BOAI), a nyílt hozzáférés elveinek első hivatalos megfogalmazása. (Itt el is olvashatjuk.)
Nagyjából ezen elvek mentén valósult meg az Open Access mozgalom, és mára már ott tartunk, hogy a világ tudományos publikációinak közel 40%-a nyílt hozzáféréssel jelenik meg.
Az Open Access tehát online megjelenést feltételez, a megjelent publikáció mindenki számára ingyenesen olvasható (és főleg idézhető), azonnal elérhető és egy egyszerű licencrendszerrel az újrafelhasználás is sokkal könnyebb, mint a hagyományos publikálásnál.
Open Access röviden
Az Open Access tehát online megjelenést feltételez, a megjelent publikáció mindenki számára ingyenesen olvasható (és főleg idézhető), azonnal elérhető és egy egyszerű licencrendszerrel az újrafelhasználás is sokkal könnyebb, mint a hagyományos publikálásnál.
Az Open Access társadalmi előnyei.
A szerzőknek és rajtuk keresztül az intézményeknek természetesen a láthatóság és az idézettség-növekedés az Open Access legfontosabb aspektusa.
A leggyakoribb kérdés, hogy a nyílt hozzáférés eredményez-e magasabb idézettséget?
Bár a publikáció és a folyóirat minősége sok mindent befolyásol, nagy általánosságban elmondható, hogy összevetve a hagyományos, zárt publikálással, tudományterületenként ugyan erősen eltérően, de lényegesen több idézőt kapnak az OA-publikációk.