Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára
Az Európai Tanács (European Commission) nagy hangsúlyt fektet a kutatási adatok megfelelő kezelésére vagy éppen a kutatási adatok nyílt hozzáféréssel való megosztására. Az EU által támogatott projektekben ezért jelennek meg olyan elemek, mint a kutatási adatkezelési terv* vagy a FAIR irányelvek*, mely szerint a létrehozott adatoknak megtalálhatónak, hozzáférhetőnek, együttműködőnek és újrafelhasználhatónak kell lenniük.
Annak érdekében, hogy a célkitűzések teljesüljenek, a tagországok kutatásfinanszírozóinak is hasonló elvárásokat kell megfogalmazniuk a kutatókkal szemben. Emiatt jelent meg a kutatási adatkezelési terv először az Élvonal pályázatokban (2019), majd az OTKA és Nemzeti Kutatási Kiválósági Program pályázatoknál is elvárás lett.
Az Európai Közösség úgy határozott, hogy segíti az európai kutatói társadalmat alkotó kb. 1,7 millió kutatót és és 70 millió tudományos és technológiai szakértőt azzal, hogy létrehoznak egy országhatárokon átívelő kutatói hálózatot, melynek segítségével az adattárolás, az adatmenedzsment, elemzések, adattranszfer, a kutatási adatok újrafelhasználása is lehetséges. Használata ingyenes, és egyenlő lehetőségeket, ugyanolyan professzionális környezetet biztosít a kutatóknak az EU minden tagállamában.
Ez az együttműködés a European Open Science Cloud nevet kapta. Mi az Európai Nyílt Tudományos Együttműködés kifejezést használjuk inkább, mert strukturálisan valójában nem olyan, mint a klasszikus felhő alapú szolgáltatások. Az EOSC gondoskodik róla, hogy Európa kutatói maximálisan kiaknázzák az adatközpontú tudomány előnyeit, növeli a kutatók lehetőségeit cikkek, adatok és szoftverek megtalálására, megosztására és újrafelhasználására.
(Az adatok forrása: Száldobágyi Ádám: Kutatási adatkezelési meetupok előadása URL)
Az EOSC már most is rengeteg szolgáltatást tartalmaz az adattárolás, adatmenedzsment, adatelemzés és -feldolgozás, adattranszfer és a kutatási adatok újrafelhasználása témakörében, ráadásul a szolgáltatási kör folyamatosan bővül.
A portál leghasznosabb része az EOSC Resource HUB, ahol a szolgáltatásokat találjuk tudományterület és funkció alapján katalogizálva.
Egyes szolgáltatások azonnal elérhetőek, másoknál (különösen a nagy számítási kapacitást igénylő gépidőnél) várólista van, esetleg le kell adni a kutatási terv vázlatát (projektet).
A tananyag elkövetkező részeiben minden adatkezeléssel kapcsolatos feladatra igyekszünk ajánlani EOSC alkalmazásokat, de ettől függetlenül a Resource HUB-ban alternatívákat és sok egyéb, nem említett szolgáltatást is megtalálhatunk.
A FAIR egy mozaikszó, mely szerint a FAIR kutatási adatoknak:
Findable – megtalálhatóknak
Accessible – hozzáférhetőknek
Interoperable – együttműködőknek
Reusable – újrafelhasználhatóknak
kell lenniük.
A FAIR elveket betartva a most létrehozott adatok teljesíteni fogják a jövőbeli elvárásokat is. Számos tudományterületen már magától értetődően használják a FAIR-t. Az irányelvet követők számára könnyebb lesz a saját adatokkal való munka és az adatok újrahasznosítása is.
Húzd ide az egeret a válaszhoz.
Rengeteg ok lehet, amiért az adatoknak nem kell nyilvánosnak lenniük. Publikációs érdek, GDPR, ipari titok stb.
A repozitált anyagot nem kell feltétlenül mindenki számára elérhetővé tennünk. A FAIR alapelvekbe tökéletesen belefér, ha az adatrepozitóriumba* alapos metaadatolással feltöltjük adatcsomagunkat, melyet csak azok számára teszünk hozzáférhetővé, akik erre engedélyt kértek. A lényeg, hogy a metaadatolásnak köszönhetően megtalálhatóak legyenek az adataink.
Olvassuk el az alábbi dokumentumot, ami alapján ellenőrizni tudjuk, hogy mennyire FAIR az előaállított adatunk.
(Kattints az ikonra!)