Ugrás a tartalomhoz
Digitális kurzusaink

Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára

  • English
  • Kurzusaink
  • English
  • Kurzusaink
  • Home
  • Kurzusaink
  • Open Access publikálási lehetőségek

Open Access publikálási lehetőségek

Tananyag

  • 4 Sections
  • 15 Lessons
  • 10 hét
Expand all sectionsCollapse all sections
  • Bevezető
    1
    • 1.0
      A tananyag célja és tanulási eredményei
  • Open Access
    8
    • 2.0
      Az Open Access mozgalomról
      5 perc
    • 2.1
      Open Access modellek
      10 perc
    • 2.2
      Vadhajtások – vagyis a veszélyes folyóiratokról
      12 perc
    • 2.3
      Fejlődő Open Access folyóiratok
      3 perc
    • 2.4
      Creative Commons licencrendszer
      5 perc
    • 2.5
      Igényelhető támogatások megjelentetéshez
      5 perc
    • 2.6
      Az Open Access jövője
      5 perc
    • 2.7
      Ellenőrző kérdések – Open Access
      10 Questions
  • Open Science
    6
    • 3.0
      Az Open Science mozgalomról
      6 perc
    • 3.1
      Kutatási adatok és Open Data
      6 perc
    • 3.2
      European Open Science Cloud és a FAIR irányelvek
      10 perc
    • 3.3
      Research Data Management – kutatási adatkezelés
      15 perc
    • 3.4
      Szerzői jog és szenzitív adatok
      8 perc
    • 3.5
      Ellenőrző kérdések – Open Science
      10 Questions
  • Gyakorlás
    2
    • 4.0
      Feladatok
    • 4.2
      Fogalomtár – Open Access publikálás

European Open Science Cloud és a FAIR irányelvek

Az Európai Tanács (European Commission) nagy hangsúlyt fektet a kutatási adatok megfelelő kezelésére vagy éppen a kutatási adatok nyílt hozzáféréssel való megosztására. Az EU által támogatott projektekben ezért jelennek meg olyan elemek, mint a kutatási adatkezelési terv* vagy a FAIR irányelvek*, mely szerint a létrehozott adatoknak megtalálhatónak, hozzáférhetőnek, együttműködőnek és újrafelhasználhatónak kell lenniük.

  • European Open Science Cloud

  • FAIR irányelvek

Fontos! A szövegben csillaggal jelölt fogalmak visszakereshetők a tananyaghoz kapcsolódó fogalomtárban, ahol olvasható az adott fogalom, szakszó részletesebb magyarázata.

European Open Science Cloud

Annak érdekében, hogy a célkitűzések teljesüljenek, a tagországok kutatásfinanszírozóinak is hasonló elvárásokat kell megfogalmazniuk a kutatókkal szemben. Emiatt jelent meg a kutatási adatkezelési terv először az Élvonal pályázatokban (2019), majd az OTKA és Nemzeti Kutatási Kiválósági Program pályázatoknál is elvárás lett.

Az Európai Közösség úgy határozott, hogy segíti az európai kutatói társadalmat alkotó kb. 1,7 millió kutatót és és 70 millió tudományos és technológiai szakértőt azzal, hogy létrehoznak egy országhatárokon átívelő kutatói hálózatot,  melynek segítségével az adattárolás, az  adatmenedzsment, elemzések, adattranszfer, a kutatási adatok újrafelhasználása is lehetséges. Használata ingyenes, és egyenlő lehetőségeket, ugyanolyan professzionális környezetet biztosít a kutatóknak az EU minden tagállamában.

Ez az együttműködés a European Open Science Cloud nevet kapta. Mi az Európai Nyílt Tudományos Együttműködés kifejezést használjuk inkább, mert strukturálisan valójában nem olyan, mint a klasszikus felhő alapú szolgáltatások. Az EOSC gondoskodik róla, hogy Európa kutatói maximálisan kiaknázzák az adatközpontú tudomány előnyeit, növeli a kutatók lehetőségeit cikkek, adatok és szoftverek megtalálására, megosztására és újrafelhasználására.
(Az adatok forrása: Száldobágyi Ádám: Kutatási adatkezelési meetupok előadása URL)

Nézz meg!

Az EOSC már most is rengeteg szolgáltatást tartalmaz az adattárolás, adatmenedzsment, adatelemzés és -feldolgozás, adattranszfer és a kutatási adatok újrafelhasználása témakörében, ráadásul a szolgáltatási kör folyamatosan bővül. 

EOSC Resource HUB

A portál leghasznosabb része az EOSC Resource HUB, ahol a szolgáltatásokat találjuk tudományterület és funkció alapján katalogizálva.

Egyes szolgáltatások azonnal elérhetőek, másoknál (különösen a nagy számítási kapacitást igénylő gépidőnél) várólista van, esetleg le kell adni a kutatási terv vázlatát (projektet).

A tananyag elkövetkező részeiben minden adatkezeléssel kapcsolatos feladatra igyekszünk ajánlani EOSC alkalmazásokat, de ettől függetlenül a Resource HUB-ban alternatívákat és sok egyéb, nem említett szolgáltatást is megtalálhatunk.

FAIR

A FAIR egy mozaikszó, mely szerint a FAIR kutatási adatoknak:

Findable – megtalálhatóknak
Accessible –
hozzáférhetőknek
Interoperable –
együttműködőknek
Reusable –
újrafelhasználhatóknak

kell lenniük.

  • Megtalálható
  • Elérhető / Hozzáférhető
  • Együttműködő
  • Újrafelhasználható
  • emberek és gépek számára egyaránt
  • egyedi azonosítóval rendelkezik
  • metaadatokkal gazdagon ellátott 
  • metaadatai repozitóriumban tároltak
  • emberek és gépek számára egyaránt könnyű hozzáférési vagy letöltési lehetőség
  • standard kommunikációs protokoll segítse az adatok elérhetőségét
  • a metaadatok legyenek elérhetők az adatok megsemmisítése után is
  • lehetőséget ad az adatok változtatására, cseréjére
  • a (meta)adatok a FAIR alapelveit követő szókészleteket használnak
  • a (meta)adatok tartalmazzák a más (meta)adatokra vonatkozó minősített hivatkozásokat
  • lehetőséget ad az adatok jövőbeni felhasználására
  • a (meta)adatok egyértelmű és hozzáférhető adathasználati engedélyekkel kerülnek kiadásra
  • a (meta)adatok megfelelnek a domain-specifikus közösségi szabványoknak

A FAIR elveket betartva a most létrehozott adatok teljesíteni fogják a jövőbeli elvárásokat is. Számos tudományterületen már magától értetődően használják a FAIR-t. Az irányelvet követők számára könnyebb lesz a saját adatokkal való munka és az adatok újrahasznosítása is.

A FAIR lényegi megfontolásai:

  • csak irányelv, de egyre nagyobb a finanszírozói nyomás
  • cél az adatok nyitottsága
  • hosszútávú tárolás biztosítása
  • már nem annyira az emberek, hanem a gépek számára
  • „as open as possible, as closed as necessary"
  • gazdag metaadatolás, mely lehetővé teszi a könnyű megtalálhatóságot

A FAIR azt jelenti, hogy minden adatot nyílt hozzáféréssel kell repozitóriumba tölteni?

Húzd ide az egeret a válaszhoz.

Nem!

Rengeteg ok lehet, amiért az adatoknak nem kell nyilvánosnak lenniük. Publikációs érdek, GDPR, ipari titok stb. 

A repozitált anyagot nem kell feltétlenül mindenki számára elérhetővé tennünk. A FAIR alapelvekbe tökéletesen belefér, ha az adatrepozitóriumba* alapos metaadatolással feltöltjük adatcsomagunkat, melyet csak azok számára teszünk hozzáférhetővé, akik erre engedélyt kértek. A lényeg, hogy a metaadatolásnak köszönhetően megtalálhatóak legyenek az adataink.

GYAKORLÁS

Mennyire FAIR az előállított adatunk? Ellenőrizzük!

Olvassuk el az alábbi dokumentumot, ami alapján ellenőrizni tudjuk, hogy mennyire FAIR az előaállított adatunk.
(Kattints az ikonra!)

Kutatási adatok és Open Data
Előző
Research Data Management – kutatási adatkezelés
Következő
Digitális kurzusaink

Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára

2023 University of Szeged Klebelsberg Library - All rights reserved