Fogalomtár – Publikálást támogató szolgáltatások

adatbázis

Adatmezőkből álló rekordok rendezett halmaza. Logikai szerkezettel rendelkező, információk tárolására és visszakeresésére szolgáló számítógépes adatállomány. A könyvtári adatbázisok egyik típusa a könyvtári katalógus*, ahol a rekord* a mű adatait tartalmazó „katalóguscédula”, az adatmezők* pedig annak egyes bibliográfiai adatai*.

L. még: aggregátor adatbázis, bibliográfiai adatbázis, fulltext adatbázis

adatbázisrekord

Lásd: rekord

adatmező

Egy adatbázisrekord* kisebb egysége, amely az egyes adatok tárolására szolgál.

adatrepozitórium

A kutatási adatok* hosszú távú megőrzésére, kereshetővé tételére és szolgáltatására alkalmas adatbázisok.

affiliáció

Az az intézmény, tudományos műhely vagy kutatócsoport, amelyet a szerző munkahelyként feltüntet egy adott publikáción. Egy szerző több intézményben is dolgozhat párhuzamosan, ezek közül legalább egyet meg kell jelölnie affiliációként minden közleményén.

APC = Article Processing Charge

A tudományos kommunikáció hagyományos modelljében az olvasó fizet a hozzáférésért, az OA esetben a közlésért kell fizetni. Az APC vagy Article Processing Charge fedezi a kiadó számára a publikálás költségeit.

Vannak szponzorált folyóiratok, melyek esetében valamely tudományos társaság vagy intézmény vállalja ezt, így a szerzőknek nem kell fizetni, s vannak folyóiratok, ahol a szerzőnek kell kifizetni az APC-t.

bibliográfia

Könyvészet; a görög byblos és graphia szavakból = könyveket leírni, összeírni.

A bibliográfia a dokumentumok bibliográfiai adatok* szerint rendezett listája.

1. Az általános bibliográfia téma szerint csoportosított kiadványjegyzék, mely egy dokumentumot egy egységként kezel, azaz egy gyűjteményes kötetből vagy folyóiratból a benne szereplő tanulmányokat, cikkeket jellemzően nem tárja föl.
2. A szakbibliográfia egy tudományterület kiadványainak bibliográfiai adatait összegyűjtő jegyzék, mely könyvek, cikkek és tanulmányok adatait tartalmazza.

bibliográfiai adat

Egy mű megkülönböztetésre és azonosításra alkalmas adatai, melyek közül a legalapvetőbbek a szerző, cím, kiadási adatok. Az egyes bibliográfiai adatokat az adatbázisok* az adatmezőkben* tárolják.

CC - Creative Commons

Nonprofit szervezet, melynek célja a jogszerűen megosztható művek számának növelése. Fő tevékenysége a Creative Commons-licencek kiadása, melyek a szerzői jog* rugalmas kezelését teszik lehetővé.

copyright

Lásd: szerzői jog

Digital Object Identifier (DOI)

A Digital Object Identifier (DOI), azaz digitálisobjektum-azonosító az elektronikus dokumentumok* körében használt nemzetközi egyedi azonosító rendszer, amely egyértelműen azonosít egy online dokumentumot. Az általa azonosított online dokumentumra mutató linkként is funkcionál.

FAIR irányelv

A FAIR kutatási adatoknak megtalálhatóknak (Findable), hozzáférhetőknek (Accessible), együttműködőknek (Interoperable) és újrafelhasználhatóknak (Reusable) kell lenniük.

hivatkozás

Saját munkánkban egy másik szerzőtől származó gondolat idézése és a forrásának jelölésére használt (rövidített) bibliográfiai adat*. A hivatkozások jelölésére egyrészt a szerzői jog* tiszteletben tartása miatt van szükség, másrészt a plágium* elkerülésére. Ma már többféle program is segíti a hivatkozások kezelését, amelyek vagy online szolgáltatások, vagy telepíthető szoftverek. Lásd még: hivatkozáskezelő rendszer

hivatkozási stílus

A felhasznált forrásokra, művekre, mások gondolataira, eredményeire való utalási és hivatkozási eljárás következetes megformázása. Általában intézmények alakítanak ki hivatkozási stílusokat, melyek előírásainak betartását várják el a náluk publikáló szerzőktől. A különböző stílusokat a létrehozó intézmények nevével jelölik, pl. MLA, APA, Harvard, MTA BTK ITI.

hivatkozáskezelő rendszer

A szerzői alkotómunkát támogató offline vagy online alkalmazás, melynek célja, hogy a kutatómunka kezdetétől segítse az anyaggyűjtést és praktikus eszköztárat biztosítson az írás folyamatához.

• Segíti dokumentumok bibliográfiai adatainak* összegyűjtését.
• Az összegyűjtött adatok saját szempontok szerint tárolhatók és visszakereshetők benne, s csatolmányokat is tárolhatunk.
• Az összegyűjtött adatokból bibliográfiát* vagy irodalomjegyzéket* készíthetünk.
• Tudományos munkánkban hivatkozásokat* készíthetünk vele.

Impact Factor (impakt faktor)

A tudományos folyóiratokat értékelő nemzetközi mérőszám, mely azt mutatja, hogy a benne megjelent cikkekre hányszor hivatkoztak. Minél magasabb az Impact Factor, annál színvonalasabb a folyóirat.

irodalomjegyzék

Írásmű forrásait felsoroló jegyzék. Nem keverendő össze a bibliográfiával*.

ISSN-szám vagy - azonosító

International Standard Serial Number = nemzetközi szabványos időszaki kiadványazonosító szám

Az időszaki kiadványok egyedi azonosítására szolgáló nemzetközileg használatos kódszám.

Journal Impact Factor

lásd Impact Factor

könyvtári katalógus

A dokumentumok sokoldalú visszakereshetőségét biztosító rendszer, amely régebben listák, majd cédulák formájában, ma már többnyire online katalógusként működik.

Általában ingyenesen elérhető adatbázis*, mely elsősorban a könyvtár állományának számítógépes rekordjait* tartalmazza. A könyvtár állományán kívül esetleg más adatbázisokat és szolgáltatásokat is tartalmazhat. OPAC-nak (Open Public Access Catalog = nyilvánosan elérhető katalógus) is nevezik.

kutatási adat

A tudományos közösség által létrehozott, rögzített, elfogadott és megőrzött tényadat, amely a kutatási eredmények hitelességét támasztja alá.

kutatási adatkezelési terv (Data Management Plan - DMP)

Meghatározza a kutatás alatt gyűjtött adatok kezelését. Folyamatosan változó, a kutatási szakaszokhoz alkalmazkodó dokumentum; el kell készíteni a kutatás elején, frissíteni kell kutatás közben, ha lényegi változás történik az adatkezelésben, a kutatás lezárultával pedig véglegesíteni kell.

metaadat vagy metainformáció

Az angol metadata szóból: adat az adatról.

Egy dokumentum elektronikus „katalóguscédulája“, amelyen leírjuk legfontosabb bibliográfiai adatait* (pl. szerző, címe stb.), hogy könnyen visszakereshető és azonosítható legyen.

Lásd még: rekord

Open Access

A nyílt hozzáférés keretében a tudományos eredményekhez bárki hozzáférhet, s a megjelenéshez szükséges anyagi forrásokat a cikkek és könyvek szerzőitől szedik be.

Az Open Access-nek több modellje van:

• A legfontosabb a zöld út (Green OA), ami voltaképpen a szerzői archiválás (self-archiving), melynek során a szerző kéziratának valamelyik változatát (preprint, postprint, kiadói változat) elhelyezi egy intézményi vagy egy szakterületi nyílt hozzáférésű dokumentumszerveren, repozitóriumban*.
• Az arany út (Gold OA) esetében a tudományos cikkek Open Access típusú folyóiratokban jelennek meg. A publikációk a nyomtatott formában megjelenő szövegekhez hasonlóan lektoráláson esnek át, de a publikálásért cikkeljárási díjat (Article Processing Charge, APC) fizet a szerző vagy az egyetem, mindezt azért, mert a kiadó ebből fedezi a nyílt hozzáférésű publikálás költségeit. A kiadóval kötött szerződés meghatározza a szerzők jogait és szabályozza a nyílt hozzáférésű dokumentumok felhasználási lehetőségeit.
• A Gold OA egyik fajtája a Gyémánt (v. platina) OA, amikor a kutató olyan Open Access folyóiratokban publikál, melyek nem számítanak fel cikkeljárási díjat, ugyanakkor biztosítják, hogy a cikkek bárki számára ingyenesen hozzáférhetőek legyenek. E folyóiratok jelentős része nonprofit (költségvetési) kutatóintézeti vagy egyetemi kiadvány.

Részletesebb ismertető az Open Access-ről szól leckében található.

Open Science

Olyan tudományos gyakorlat, ahol lehetőség nyílik az együttműködésre, a kutatási adatok és a kutatás folyamatában keletkezett információk szabad felhasználására, engedélyezve az újrahasznosítást, reprodukálást, terjesztést.

Részei:

• nyílt kutatási adatok
• nyílt kutatási infrastruktúra
• nyílt szoftverkódok
• szabadon elérhető képzési anyagok
• nyílt kommunikáció
• laikus társadalmi csoportok bevonása a kutatásba

plágium

Plágiumot követ el, aki az eredeti szerző elismerése nélkül illeszti a saját szövegébe más betűhív szövegét, más szövegének parafrázisát, vagy más eredeti gondolatát a saját átfogalmazásában. A szerzőség jelzésének pontossága teszi lehetővé, hogy világosan elváljanak egymástól a forrás és a szerző gondolatai és szövege.

Erre két okból fontos nagy gondot fordítani:

1. ne merülhessen fel plágium gyanúja,
2. világosan értékelhetőek legyenek a szerző saját gondolatai, meglátásai.

predátor folyóirat

Olyan tisztességtelen politikát folytató kiadó által kiadott folyóirat, mely kizárólag anyagi haszon érdekében keresi fel a kutatókat, és tudományos szakmai háttér nélkül működik. A beszedett publikációs díjért lektorálás nélkül jelenteti meg a cikkeket, akár az alacsony színvonalúakat is.

rekord

A számítógépes adatbázisok* egyik alapegysége: önállóan kezelhető, logikailag összetartozó adatmezők* együttese (pl. egy könyv adatai, amelyeket a hagyományos katalóguscéduláról vagy magáról a dokumentumról vittek be az adatbázisba).

repozitórium

Olyan elektronikus gyűjtemény (adatbázis), melynek fő célja a teljes szövegű dokumentumok megosztása és archiválása.

Általában egyetemeken és kutatóintézetekben hozzák létre. A feltöltött dokumentumokat leírja, letölthetővé teszi, valamint összekapcsolja más adatbázisokkal*. Így gyakran lehetővé teszi, hogy a repozitórium-indexelő rendszerek a dokumentumokat bekapcsolhassák a világ tudományos vérkeringésébe.

szerzői jog

A szerzői jog egy szellemi alkotás létrehozójának a mű felhasználásához fűződő joga, ami azt is jelenti, hogy nem másolhatjuk azokat szabadon, s hivatkozás* nélkül nem is hasznosíthatjuk a bennük foglaltakat.

Az angol copyright (jogtulajdonos) szó, illetve jele, a © jelöli azt, hogy kit illet meg egy mű esetében ez a jog.