Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára
A Szegedi Tudományegyetem felismerte, hogy még a pályázattal rendelkező kutatóknak sincs elegendő forrásuk, hogy minden publikációjukat nyílt hozzáféréssel jelentessék meg önerőből. 2015 óta, folyamatosan változó feltételekkel támogatja az egyetem a nemzetközi folyóiratokban publikáló szerzőink publikációs költségeit (APC).
Mindezek mellett egyre szigorúbb kutatásfinanszírozói elvárás, hogy a nyers kutatási adatok is hozzáférhetővé váljanak és megfelelően legyenek kezelve. Így ebben a leckében a könyvtár által nyújtott Intézményi Open Access publikációs támogatás szolgáltatásról és a Kutatási adatkezelés támogatásban nyújtott szolgáltatásról lesz szó.
Az Open Science*-ről és az Open Access*-ről az Open Access publikálási lehetőségek című kurzusunkban részletesebben írunk.
A Szegedi Tudományegyetem felismerte, hogy még a pályázattal rendelkező kutatóknak sincs elegendő forrásuk, hogy minden publikációjukat nyílt hozzáféréssel jelentessék meg önerőből. 2015 óta, folyamatosan változó feltételekkel támogatja az egyetem a nemzetközi folyóiratokban publikáló szerzőink publikációs költségeit (APC).
Az Open Access világ ahhoz már túlterjeszkedett, hogy minden nyílt hozzáférésű publikációs költséget át tudjon vállalni az egyetem. Gondoljunk csak a rengeteg predátor folyóiratra, vagy a számtalan – ugyan nem predátor, de – „fejlődő”, még minősítés nélküli folyóiratra. A cél a rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználása, vagyis hogy minél több SZTE publikáció jelenjen meg, azokra minél több idéző érkezzen (erre az Open Access forma különösen alkalmas) és ezzel a hazai és a nemzetközi rangsorokban egyetemünk minél feljebb jusson.
A 2015-ben szerény körülmények közt elindult intézményi Open Access publikációs támogatás jelenleg már kiadói szerződések és pénzügyi keretek tucatjait foglalja magában és jelenlegi kihasználtságánál lényegesen több publikációt is képes lenne fedezni. Komplexitásában a támogatási rendszer hátterét az online források, adatbázisok* beszerzéséhez lehet hasonlítani, és anyagi ráfordításban sem sokkal marad el tőle. Ráadásul minden évben jelentős fejlesztés történik a publikációs lehetőségekben.
A minél jobb hasznosulás és az adminisztráció érdekében a publikációs támogatás nem alanyi jogon jár a szerzőknek. Pályázni kell minden egyes APC-re! A pályázati űrlapot itt találjuk.
Mielőtt azonban elkezdenénk ezt, nézzük meg a továbbiakban, milyen feltételeknek kell teljesülni az igényléshez, mire figyeljünk kiemelten, és érdemes elolvasni a Gyakori kérdések részt is az oldal alján.
A rektorhelyettesi jóváhagyást követően minden szerzőnek automatikus levelet küldünk, hogy a kéziratfeltöltés előtt még keressék meg a Könyvtár kollégáit, hogy a beküldés technikai részleteit egyeztessük.
Sajnos minden kiadónál, néha kiadói divíziónál is más és más technikai feltételeknek kell megfelelni, hogy a szerződésünk kvótájára kerülhessen a kézirat (pl. egységes intézményi névalak, intézményi e-mail cím vagy feltöltési kód használata stb.). Évente több behajtási eljárás indul szerzőink ellen, mert az utasításokat nem kérik ki a Könyvtártól. A kiadói rendszer így nem azonosítja be a szerzőt, mint az SZTE jogosult polgárát, nem a szerződés kvótájából vonja le a publikációs költséget, hanem számlát generál, amivel ha nem törődnek a szerzők, a számla lejárta után indul a behajtás.
A legritkább esetben kell a szerzőnek számlát kikérnie a kiadótól! Hogy az APC-kiegyenlítés hetek helyett csak órákat vegyen igénybe, publikációs kvótákat tartalmazó keretszerződésünk van (Read&Publish szerződés) minden nagy kiadóval, és ebből a kiadónál kezelt kvótából vonódik le leggyakrabban a publikációs költség.
Természetesen, ha kivételesen számlát kell mégis kérni, akkor annak a lépéseiben segít a Könyvtár.
Nem tudunk eltekinteni attól, hogy minden kézirat beküldése előtt pályázatot kérjünk szerzőinktől. A pályázati űrlap alapján a Könyvtár kollégái ellenőrzik, hogy a publikációs igény megfelel-e az aktuális feltételeknek, mely feltételek az Egyetem és a szerző érdekeit is szolgálják. Az ellenőrzés során adminisztráljuk is az elköltendő APC*-t, s ellenőrizzük, hogy az adott kiadóval kötött szerződésünk kerete tudja-e fogadni a kéziratot. Minden pályázatot a tudományos és innovációs rektorhelyettes személyesen hagy jóvá.
Ha már csak az elfogadott kézirattal, vagy ami a legrosszabb, kiállított számlával fordulnak hozzánk, nem tudjuk garantálni a támogatást és a számláról a szerzőnek kell gondoskodnia!
Ez egy igen érdekes kérdés. Gyakorlatilag nincs mennyiségi korlátozás sem a pályázatokra, sem a ténylegesen támogatott publikációkra. Egyetemi érdek a minél több SZTE affiliációjú* publikáció megjelenése. Előfordulhat viszont, hogy egy szerződésünk OA kvótája lemerül az év végére, ezért is mindenképpen előzetesen érdemes pályázni és tájékozódni.
Nem. Csak az Open Access-hez kötődő APC-t (Article Processing Charge) tudja az egyetem fedezni a szerző helyett. Számos egyéb, opcionális költség is felmerülhet, például a szintén APC nevű Article Page Charge, extra oldalköltség, színesábra-díj, különlenyomat díja stb. Ezeket nem tudjuk fedezni, még nyertes pályázat esetén sem.
Sajnos a két kiadónál (bár hivatalosan nem lettek predátornak minősítve, sőt számos Q1-es minősítésű folyóiratot futtatnak) sok esetben találkozunk olyan tisztességtelen szerkesztőségi gyakorlattal, melyek veszélyessé teszik az itteni publikálást. Hiszen ha ezek miatt törlik a folyóiratokat a minősítő adatbázisokból, visszamenően is el lehet bukni a publikációk tudománymetriai mutatóit.
Az egy-egy MDPI folyóirat által kiadott évi több száz különszám, melyet vendégszerkesztők meghívott szerzők cikkeivel töltenek fel, már önmagában is tisztességtelen gyakorlat. Költségvetés-tervezés oldalon pedig lehetetlenné tette az Egyetem dolgát.
Tudtad? A Beall féle predátor listán mindkét kiadó feltételezett predátorként szerepel.
A szabályzatot és a fentieket elolvasva feltűnhet, hogy csak folyóiratcikkeket emlegetünk, könyveket és könyvfejezeteket nem. Sajnos sem a költségvetésbe, sem a kiadói szerződésekbe nem sikerült még az OA e-könyveket beemelni. Nyilvánvaló az igény a „könyves tudományok” részéről a könyv OA támogatásra, sajnos azonban a kiadók nagyon nehezen mozdulnak ebbe az irányba.
Egyre szigorúbb kutatásfinanszírozói elvárás, hogy a nyers kutatási adatok* is hozzáférhetővé váljanak és megfelelően legyenek kezelve. A cél, hogy a kutatási adatok a kutatói közösség számára elérhetőek legyenek, egyes kísérleteket ne kelljen újra és újra elvégezni, építkezni lehessen a korábbi kutatások adatokból. Az ilyen típusú adatokat Open Data-nak hívjuk az Open Science mozgalmon belül, amiről bővebben olvashat Open Access publikálási lehetőségek című kurzusunkban.
Az Európai Unió pályázatai esetében a kutatási adatok megosztása a FAIR alapelvek mentén már magától értetődő. Több éve már az NKFIH pályázataiban is kötelezően beadandó dokumentum a kutatási adatkezelési terv, 2024-től kezdve pedig már a European Research Council sablonját használják ehhez.
A kutatásfinanszírozó szervezeteken túl a publikációk alátámasztására a kiadók is régóta kérik a szerzőktől a kutatási adatok feltöltését adatrepozitóriumokba.