Ugrás a tartalomhoz
Digitális kurzusaink

Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára

  • English
  • Kurzusaink
  • English
  • Kurzusaink
  • Home
  • Kurzusaink
  • Bevezetés a korszerű könyvtárhasználatba / Könyvtár- és informatikai alapismeretek

Bevezetés a korszerű könyvtárhasználatba / Könyvtár- és informatikai alapismeretek

Tananyag

  • 9 Sections
  • 34 Lessons
  • 14 hét
Expand all sectionsCollapse all sections
  • Bevezető
    A tananyag és a tantárgy bemutatása
    3
    • 1.1
      Olvasólecke: Bevezető gondolatok a tananyaghoz
      10 perc
    • 1.2
      Olvasólecke: A tananyag célja és tanulási eredményei
      5 perc
    • 1.3
      Videólecke: Praktikus tudnivalók
      3 perc
  • 1) Könyvtári ismeretek
    Bemutatjuk a tanulmányok során legfontosabb dokumentumtípusokat, a könyvtári állomány elrendezésének és visszakereshetőségének alapelveit.
    2
    • 2.1
      Olvasólecke: Dokumentumtípusok
      25 perc
    • 2.2
      Olvasólecke: A könyvtári állomány
      25 perc
  • 2) Könyvtárhasználat az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltárban
    A fejezet az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár nyomtatott dokumentumainak megtalálásában, használatában nyújt segítséget, előrevetítve online lehetőségeket is.
    6
    • 3.1
      Videólecke: Könyvtári túra
      16 perc
    • 3.2
      Videólecke: Az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár honlapja
      9 perc
    • 3.3
      Olvasólecke: Nyomtatott dokumentumok az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltárban
      30 perc
    • 3.4
      Olvasólecke: A nyomtatott időszaki kiadványok
      30 perc
    • 3.5
      Olvasólecke: Enciklopédiák, lexikonok – a szójegyzéktől az online formáig
      30 perc
    • 3.6
      Kitekintő: Infografikák az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltárról
      5 perc
  • 3) Keresés az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltárban 1.: online katalógus(ok)
    A fejezetben megismerkedhetünk az adatbázisok alapvető keresési tudnivalóival. Bemutatjuk az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár online katalógusát (Qulto), hasznos tanácsokat adunk annak minél hatékonyabb használatához, s elmondjuk, mit kell tudni a könyvtárközi kölcsönzésről.
    4
    • 4.1
      Olvasólecke: Könyvtári katalógusok és elektronikus adatbázisok: alapvető keresési tudnivalók
      25 perc
    • 4.2
      Videólecke: Az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár katalógusának használata: alapok
      8 perc
    • 4.3
      Videólecke: Az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár katalógusának használata: saját fiók
      10 perc
    • 4.4
      Olvasólecke: Könyvtárközi kölcsönzés, közös katalógusok és metakeresők
      25 perc
  • 4) Keresés az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltárban 2.: elektronikus források
    Ebben a fejezetben az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár által szolgáltatott online források közötti kereséssel fogunk közelebbről megismerkedni.
    7
    • 5.1
      Olvasólecke: Az elektronikus forrásokról általában
      15 perc
    • 5.2
      Olvasólecke: Elektronikus források az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltárban
      25 perc
    • 5.3
      Videólecke: E-források közös keresője – Summon Discovery
      8 perc
    • 5.4
      Olvasólecke: Nemzetközi adatbázisok
      15 perc
    • 5.5
      Olvasó-/videólecke: Magyar nyelvű adatbázisok
      15 perc
    • 5.6
      Olvasólecke: Mit kell tudni az e-könyvekről?
      30 perc
    • 5.7
      Kitekintő: Google és társai
      25 perc
  • 5) Könyvtári tartalomszolgáltatás és közösségi tartalomfejlesztés
    Ebben a modulban a felsőoktatási könyvtárakra jellemző intézményi digitális gyűjteményeket, az ún. repozitóriumokat ismerhetik meg. Az általános bemutatáson túl kiemelt hangsúlyt kap az SZTE Contenta, ami az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár által gondozott repozitóriumrendszer.
    4
    • 6.1
      Olvasólecke: Könyvtári tartalomszolgáltatás: repozitóriumok
      30 perc
    • 6.2
      Videólecke: Az SZTE Klebelsberg Könyvtár repozitóriumai: a Contenta
      11 perc
    • 6.3
      Olvasó-/videólecke: SZTE Képtár és Médiatéka
      10 perc
    • 6.4
      Kitekintő: Közösségi tartalomfejlesztés
      20 perc
  • 6) Szakirodalom kezelése
    A szakirodalom kezeléséről szóló modul keretében megismerkedhetünk a tudományos írás kritériumaival, sajátosságaival és technikáival, jártasságot szerezhetünk a szakirodalom gyűjtésében és menedzselésében, szempontokat kaphatunk mondanivalónk formába öntéséhez.
    4
    • 7.1
      Videó-/olvasólecke: Bevezetés a tudományos íráshoz
      5 perc
    • 7.2
      Videólecke: A tudományos írás alapjai
      7 perc
    • 7.3
      Olvasólecke: Szakirodalom gyűjtése
      30 perc
    • 7.4
      Olvasólecke: Hivatkozás a felhasznált irodalomra
      30 perc
  • 7) Írástörténet és a könyvtárak
    Ebben a modulban a hallgató áttekintheti a különböző korszakok írás- és dokumentumtípusait, emellett a különböző könyvtártípusokkal ismerkedhet meg.
    3
    • 8.1
      Olvasólecke: Az írás- és dokumentumtörténet alapjai
      25 perc
    • 8.2
      Olvasólecke: Könyvtártörténet és könyvtártípusok
      25 perc
    • 8.3
      Kitekintő: Online könyves közösségek
      5 perc
  • Könyvtárhasználati fogalomtár
    Itt találja összegyűjtve a tananyagban előforduló szakkifejezéseket.
    1
    • 9.1
      Könyvtárhasználati fogalomtár

Kitekintő: Google és társai

A lecke célja, hogy bemutassa az internetes keresők működését és segítsen hatékonyabban használni őket.

Online keresés

Mélywebes keresés

Fontos! A szövegben csillaggal jelölt fogalmak magyarázatát a bekezdés mellett található információs ikon mutatja meg, illetve visszakereshető a tananyaghoz kapcsolódó fogalomtárban, ahol olvasható az adott fogalom, szakszó részletesebb magyarázata.

Online keresés

„A szakirodalom feltérképezésére, leíró kutatások elvégzésére ma már éppúgy használjuk az internetes keresőprogramok találati listáját, mint a hagyományos könyvtári forrásokat. A keresés eredményességét nagymértékben befolyásolja, hogy milyen kulcsszavakat és operátorokat (műveleteket, mint például és, vagy, tagadás) használtunk a keresés során.”

Tarcsi Ádám, Abonyi-Tóth Andor és Horváth Győző (2012): WEB 2-es eszközök a társadalmi és marketingkutatások szolgálatában.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar, Budapest. Tankönyvtár

Az internetes keresők világát nagyjából a 2000-es évek eleje óta uralja a Google. Olyannyira nem kell bemutatni, hogy a cég neve mára egybeforrt alapvető funkciójával, és a legtöbb nyelvben megjelent a „googling/guglizni” kifejezés, mint az internetes keresés igei szinonimája.

Néhány további piaci szereplőről viszont érdemes szót ejteni.

  • Yahoo! – az 1990-es években volt népszerű, később az örök második helyre csúszott
  • Bing – a Microsoft által fejlesztett webes kereső, ami többszöri névváltoztatás, rengeteg fejlesztés és hirdetés ellenére sem terjedt el
  • Baid – a legnépszerűbb kínai kereső
  • Yandex – az orosz nyelvterületen legnépszerűbb kereső
  • DuckDuckGo – a felhasználóbarát kereső, ami nem követi internetes tevékenységünket

Ha a kutatásaink során teljességre törekszünk, fontos tudni, hogy a Google mellett milyen további lehetőségeink vannak, illetve a keresőóriás (130 billió indexelt oldal) kínálta funkciókban is érdemes mélyebben elmerülnünk, hogy megtanuljuk hatékonyan használni.

A Google vitán felül uralja az internetes keresők piacát, és méreteinél fogva kikerülhetetlen, hogy használjuk. Éppen ezért fontos, hogy jól ismerjük már meglévő funkcióit és lépést tartsunk az új lehetőségekkel. Azzal sem árt tisztában lenni, hogy mivel „fizetünk” a használatáért (kereséseink, kulcsszavaink mentése, fizetett hirdetések, célzott tartalmak a találati rangsorban).

Mélywebes keresés

Az általános internetes keresők a teljes internetnek csupán a töredékét tárják fel, egyes elemzők szerint valamivel kevesebb, mint 10 százalékát. Az interneten található különféle tartalmakat és weboldalakat pedig többféleképpen is csoportosíthatjuk a hozzáférésük szintjei alapján.

Itt az alábbi felosztás alapján soroljuk be a keresőket.

Látható web
Mélyweb / láthatatlan web*
Dark web
Látható web

Amit az általános keresők ismernek és indexelnek a webből.

Mélyweb / láthatatlan web*

Az internetnek az a része, amit az általános keresők nem tudnak indexelni:

  • dinamikus tartalmak
  • limitált hozzáférésű vagy zárt, privát oldalak
  • nem szöveges, így nem indexelhető multimédiás tartalmak
  • titkosított oldalak
  • egyes archivált tartalmak
Dark web

Ez sem indexelt, ezen felül az itt található legtöbb tartalom illegális, törvénybe ütköző tevékenységekhez kötődik.

A továbbiakban nézzünk meg néhány olyan keresőt, amelyek valamilyen módon képesek feltárni a mélyweb egyes régióit, illetve olyan speciális keresőket, amelyek ugyan a látható weben keresnek, ám különleges feltárási funkcióik révén túlmutatnak általános társaikon.

Wolfram Alpha

A Wolfram Alpha egy sokoldalú kereső, összetett mesterséges intelligenciával is fejlesztett tudásbázis, algoritmusai több oldalról is megközelítik a keresőkifejezéseket. A tanulók körében például azért népszerű, mert még komplex matematikai feladatokat is képes megoldani. A Wolfram Alpha “mindenre tudja a választ”: a jelenleg Chicago felett tartózkodó repülőjáratok adataitól kezdve Newton teljes munkásságán át, a pontos dátumokra és földrajzi koordinátákra lekérhető földrengés-erősségi skálákig.

weboldal

Google Scholar

A magyarul Google Tudósra keresztelt keresőalkalmazás csak tudományos publikációkban keres. Számos tudományterületről kereshetünk különféle műfajú dokumentumokat, pl. cikkeket, disszertációkat, könyveket, akár szakdolgozatokat is. A Google Tudós tudományos kiadói adatbázisokból, szakmai társaságok, felsőoktatási intézmények honlapjairól és adatbázisaiból gyűjti a találatokat.

weboldal

Internet Archive – The time machine of the internet

Szabadon hozzáférhető digitális könyvtár, mely képi és szöveges anyagokat, videó- és audiodokumentumokat szolgáltat. 1996 óta weboldalakat is archivál (internetarchiválás), mely szolgáltatása Wayback Machine néven vált ismertté. Az indexelt oldalaknak nemcsak a legutóbbi tárolt változatát nézhetjük meg, hanem több mentési pont közül választhatunk. A mentett verziók között egy jól átlátható naptár segítségével navigálhatunk. Elsősorban a szöveges tartalmakat menti le, a nagyobb méretű képek, médiatartalmak sok esetben hiányoznak.

weboldal

Carrot2 – The visual search engine

Hasonló a Wolfram Alphához abban, hogy publikus weboldalakat, nyílt forrású keresési eredményeket dolgoz fel. Java alapú motorjának legfőbb erőssége a találatok prezentálásában és csoportosításában rejlik. Tematikus listákat, grafikonokat és egyéb látványos vizuális kimutatásokat készíthetünk vele, az így létrehozott tartalmakat pedig könnyedén exportálhatjuk a számunkra ideális formátumban.

weboldal

A hatékony szakirodalmi kutatás érdekében nem árt tisztában lennünk a különböző internetes keresők adta lehetőségekkel. Ezek segítségével gazdagíthatjuk a feldolgozott ismeretanyagot, hogy minél naprakészebb munkát adjunk ki végül kezeink közül.

Olvasólecke: Mit kell tudni az e-könyvekről?
Előző
Olvasólecke: Könyvtári tartalomszolgáltatás: repozitóriumok
Következő
Digitális kurzusaink

Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára

2023 University of Szeged Klebelsberg Library - All rights reserved