Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára
Ebben a témakörben az elektronikus forrásokkal fogunk részletesebben megismerkedni. Az első leckében általános áttekintést adunk, majd az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltárban elérhető e-forrásokat nézzük meg közelebbről.
Hogyan csoportosíthatóak és mi a különbség közöttük?
Mi és hogyan érhető el a rengeteg meglévő forrásból?
A könyvtárak a hagyományos nyomtatott anyagok – könyvek, folyóiratok, magazinok stb. – mellett egyre több elektronikus dokumentumot* szolgáltatnak olvasóiknak.
Elektronikus dokumentum
A dokumentumok közül azokat tekintjük elektronikusoknak, amelyek tartalmuktól függetlenül digitális formában hordozzák az információt.
Az elektronikus dokumentumokat különböző szempontok szerint tudjuk csoportosítani.
Az e-folyóirat kifejezés nemcsak folyóiratokra, hanem újságokra, évkönyvekre és egyéb időszakosan megjelenő dokumentumokra is vonatkozik, tehát lényegében elektronikus időszaki kiadványokat takar.
Az elektronikus időszaki kiadványok
Megjelenési formáját tekintve a következő típusokat különböztetjük meg:
Az e-könyv vagy elektronikus könyv lényegében egy olyan adatállomány, amelyet elektronikus úton, informatikai eszközzel hoznak létre, tárolnak és érnek el.(lásd még: Mit kell tudni az e-könyvekről?).
Az e-könyv szerkesztett, ellenőrzött, befejezett mű. A nyomtatott könyvekhez hasonlóan van címoldala, tartalomjegyzéke, a szöveg fejezetekre osztott, vannak benne lábjegyzetek, illusztrációk, mellékletek. Megjelenése a nyomtatott verzióhoz hasonló.
Rendszerezhetjük őket az alapján, hogy:
Adatbázisnak tekintjük az adatok rendezett, valamilyen szisztéma szerint tárolt összességét, melyben ezen adatok különböző szempontok szerint kereshetőek vissza.
Csoportosításuk többféle szempont szerint lehetséges.
Jelenleg több millió cikk érhető el online formában, de az egyes szakterületek nemzetközileg elismert vezető folyóirataihoz csak fizetős szolgáltatásokon keresztül férhetünk hozzá. A tudományos munka alapfeltétele a legfrissebb szakirodalom ismerete. Magyarország is felismerte, hogy ha a hazai kutatók, fejlesztők számára elérhetőek a nemzetközi eredmények, abból az ország is profitál.
Itthon a legjelentősebb törekvés az elektronikus információhoz való széles körű hozzáférésre az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ), mely a hazai felsőoktatás, a közgyűjteményi szféra és a nonprofit kutatásban résztvevők számára nyújt hozzáférést elektronikus tudományos tartalmakhoz nemzeti licenc vásárlásával.
Honlapján megtalálhatjuk az előfizetett adatbázisok alfabetikus listáját, valamint a résztvevő intézmények felsorolását is.
Az EISZ keretében előfizetett adatbázisok kereshető katalógusa a Compass, mely az EISZ honlapjáról is elérhető.
“A COMPASS projekt célja egy olyan országos szintű adatbázis létrehozása, karbantartása és folyamatos működtetése, amely a magyar könyvtárakban elektronikus formában elérhető, kurrens és archív tudományos adatbázisok listáját összegyűjti, rendszerezi és az egyéni felhasználók számára közszolgáltatás jelleggel, ingyenesen és korlátozás nélkül, szabadon hozzáférhetővé teszi – annak érdekében, hogy a magyarországi és a határon túli felhasználók számára naprakész információt biztosítson az adott pillanatban hozzáférhető elektronikus tudományos tartalmak elérésének lehetőségeiről.” (Compass: Ismertető URL)
“A COMPASS a hazai intézmények által nemzeti licenc vagy egyéni előfizetés keretében beszerzett elektronikus tudományos tartalmak, illetve saját fejlesztésű adatbázisok keresőfelülete. Jelenleg csak az EISZ Nemzeti Program keretében előfizetett adatbázisokat tartalmazza, az intézmények egyéni előfizetéseivel és saját fejlesztésű adatbázisaival a későbbiekben bővítik az adatbázist.” (Compass: Ismertető URL)
A felület nyitóoldalán az intézmények fülön a Szegedi Tudományegyetemet beírva látható az egyetemünkön elérhető elektronikus adatbázisok listája. Az előfizetett adatbázisokról azonban ennél részletesebb információ található Könyvtárunk honlapján.