Olvasólecke: Könyvtárközi kölcsönzés, közös katalógusok és metakeresők
A lecke célja, hogy bemutassa a könyvtárközi kölcsönzés működését és az azt segítő rendszereket.
Könyvtárközi kölcsönzés az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltárban
Hogyan juthatok Szegeden nem található dokumentumokhoz?
A könyvtárközi kölcsönzés segédeszközei
Könyvtárak közös katalógusa és metakereső
Könyvtárközi kölcsönzés
az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltárban
Mi a teendő, ha egy olyan könyvre van szükségem, amely nem található meg a lakóhelyemhez közeli könyvtárakban? Könyvtárközi kölcsönzéssel hozzáférhetek más magyarországi vagy külföldi könyvtárból.
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltárban kezdeményezhető könyvtárközi kölcsönzés célja tehát a Szegeden nem található dokumentumok hozzáférhetővé tétele a könyvtár használói számára.
Mi tehát a könyvtárközi kölcsönzés?
Ez a szolgáltatás azért jött létre, hogy ha egy könyvtár nem rendelkezik azzal a dokumentummal, melyet az olvasója szeretne használni, akkor egy másik (belföldi vagy külföldi) könyvtárból elkérheti azt helyben olvasásra. Ezt fontos tudni: a könyvtárközi ‘kölcsönzés’ valójában nem is kölcsönzés, hiszen az egyik városból a másikba szállított könyveket általában csak helyben lehet olvasni a kérő könyvtárban.
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár könyvtárközi kölcsönzési szabályairól, a szolgáltatás menetéről a honlapon olvashatóak hasznos információk.
Röviden összefoglalva: A Szegeden nem található dokumentumok esetében minden beiratkozott olvasónk könyvtárközi kölcsönzésen keresztül kérhet könyvet, folyóiratcikk- vagy tanulmány-másolatot. A kérés egy online űrlap kitöltésével adható le, melyben meg kell adni a dokumentum típusát és annak pontos adatait, valamint azt is meg kell jelölni, hogy külföldi lelőhely esetén igényt tart-e rá. A kérés teljesülhet a dokumentum eredeti formájában (pl. egész könyv), fénymásolatban vagy elektronikus változatban. Az országban sehol sem található dokumentumokat külföldről kérjük meg az Országos Széchényi Könyvtár közvetítésével.
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltárból kértek már könyvtárközi kölcsönzéssel folyóiratcikket a tokiói egyetemi könyvtárba is.
Érdekesség
„A könyvtárközi kölcsönzés a nyugati civilizációban egészen a 8. századig visszamenőleg követhető nyomon. Az első postai úton történő szállításra az 1880-as években került sor, miután az osztrák kormány 1883-ban engedélyezte a külön minisztériumi engedély nélküli könyvtárközi kölcsönzést. Poroszországban pedig 1893-ban megszületett a berlini Királyi Könyvtár és a porosz egyetemi könyvtárak közti első könyvtárközi kölcsönzési szabályzat.” (Forrás: Wikipédia)
Kitekintés
A magyarországi könyvtárközi kölcsönzést segítő platformként jött létre 1998-ban az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR), mely segíti a könyvtárakat, hogy hatékonyabban, gyorsabban kiszolgálhassák az olvasókat. Ennek köszönhetően mindenki egyformán hozzáférhet a Magyarország könyvtáraiban őrzött dokumentumokhoz és információkhoz.
Az ODR a csatlakozott magyarországi könyvtárak gyűjteményének egyidejű keresésére és a könyvtárak számára kéréseik közvetlen elindítására ad lehetőséget. Az olvasónak csak annyi a dolga, hogy bemegy a lakóhelyéhez legközelebbi könyvtárba és lead egy igénylést arra a könyvre vagy cikkre, mely nincs meg abban a könyvtárban.
A könyvtárközi kölcsönzés segédeszközei
A könyvtárközi kölcsönzést lebonyolító könyvtárosok segítenek nekünk abban, hogy földerítik egy-egy kötet vagy cikk elérhetőségét. Ha azonban előzetesen magunk is tájékozódni szeretnénk erről, akkor ebben hasznunkra lehetnek a közös katalógusok, melyek több könyvtár állományáról tartalmaznak információkat, vagy pedig az olyan metakeresők*, melyek több könyvtár állományát kérdezik le egyszerre.
Metakereső
Olyan alkalmazás, amely egy megadott keresőszót vagy kifejezést több keresőmotornak és / vagy adatbázisnak ad át és egyszerre keres mindegyikben. A metakereső a találatokat saját felületén jeleníti meg egy listában, az általa legrelevánsabbnak tartottal kezdve.
A kétféle megközelítés különbsége
A közös katalógusok a projektben résztvevő tagkönyvtárak állományáról készült katalógusrekordokból, azaz a dokumentumok alapvető bibliográfiai adatait tartalmazó leírási egységekből saját adatbázist építenek, s ebben az adatbázisban kereshetünk. A rekordokhoz hozzárendelődnek a lelőhelyek, azaz, hogy melyik könyvtárban található meg a dokumentum; tényleges példányinformációkat viszont nem látunk.
Ilyen rendszer pl. a MOKKA és a WorldCat.
A metakeresők nem építenek saját adatbázist, hanem a kiválasztott könyvtárak adatbázisát kérdezik le egy-egy kereséskor valós időben, s a lelőhely-eredményeket megjelenítik saját rendszerükben .
Ilyen pl. a Karlsruher Virtueller Katalog, mely elsősorban a német nyelvterület könyvtárainak állományában keres, de számos nemzeti könyvtárat is kiválaszthatunk keresésre, sőt a WorldCat-et is.
Nézzük meg röviden e két rendszert!
MOKKA: Magyar Országos Közös Katalógus
Egy kis múltba tekintés
A MOKKA 2001 óta működik, a projekt kezdeményezője Dr. Mader Béla, az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár (akkor még József Attila Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára) korábbi főigazgatója volt. A kezdeményezéshez 15 alapító tagkönyvtár csatlakozott, majd a későbbiekben még 10 partnerkönyvtár is bekapcsolódott. 2002-ben a MOKKA üzemeltetését az Országos Széchényi Könyvtár vette át.
Az alábbi kategóriákba tartozó magyarországi könyvtárak állománya került bele ebbe az integrált adatbázisba:
- nemzeti könyvtár (Országos Széchényi Könyvtár – OSZK)
- nemzeti gyűjtőkörű könyvtár
- országos szakkönyvtárak
- egyetemi könyvtárak
- megyei közkönyvtárak
- fővárosi közkönyvtárak
A MOKKA működésének célja, hogy a könyvtári információk és dokumentumok bárki számára minél gyorsabban elérhetők legyenek.
Kiegészítés
Az egyházi könyvtárak állománya máshol kereshető: az Egyházi Könyvtárak Közös Katalógusában (UNITAS).
A MOKKA működési elve
A könyvtárakban megtalálható könyvek mindegyikéhez tartozik egy rekord*, amely az adott dokumentum bibliográfiai adatait* tartalmazza. A tagkönyvtárak betöltik rekordjaikat egy központi adatbázisba, s a létrejövő központi bibliográfiai rekord tartalmazza az adott könyv lelőhelyadatait is. Tehát megnézhetjük, hogy melyik könyvtárban van meg a keresett mű.
A MOKKA tehát nem virtuális katalógus, azaz nem a tagkönyvtárak katalógusában keres, hanem a közösen épített központi adatbázisban, de a lelőhelyadatokon keresztül hozzáférést nyújt az egyes könyvtári katalógusokhoz is.
Akit érdekel egy témakeresés bemutatása, annak javasoljuk ezt a videót.
WorldCat
A WorldCat a világ legnagyobb könyvtári katalógusa, mely saját adatbázist épít és szolgáltat a projektben részt vevő könyvtárak, adatbázisok állományából. Ezért más katalógusokhoz hasonlóan a WorldCat-ben is bibliográfiai tételeket találunk, azaz leírást egy-egy dokumentumról, melyekhez lelőhelyként azok a könyvtárak kapcsolódnak hozzá a világ bármely részéből, ahol ténylegesen megtalálható az adott mű.
A WorldCat katalógusában a nyomtatott könyvek, folyóiratok stb. mellett elektronikus dokumentumokat is találhatunk, akár azonnali hozzáféréssel.
Egyszerű és összetett keresővel rendelkezik, így más katalógusokhoz hasonlóan egészen speciális keresőfeltételt is megfogalmazhatunk.
Saját fiókot is létrehozhatunk, mellyel további funkciók válnak elérhetővé, pl.:
- preferált könyvtár kiválasztása
- rekordok listára mentése, jegyzet hozzáfűzése
- listák megosztása
KVK: Karlsruher Virtueller Katalog
A katalógust 1996 óta működteti a KIT-Bibliothek, mely a Karlsruher Institut für Technologie könyvtára. A könyvtár főoldalán a gyorskeresőben is lehetőség van a KVK-ban való keresésre – ekkor az alapértelmezetten kiválasztott katalógusokban keres; viszont a KVK saját kezdőlapján rögtön specifikálni is tudjuk keresésünket.
A KVK tehát egy metakereső, azaz nem rendelkezik saját adatbázissal, hanem a keresőkérdéseket képes egyszerre több adatbázisba továbbítani és a megfelelő találati listákat megjeleníteni.
Keresőfelületén néhány keresési feltételt adhatunk meg, melyek a legalapvetőbbeknek tekinthetők, nem tud ugyanis több keresési funkciót kínálni, mint az egyes célrendszerek.
A találatokat rövid címlistákban jeleníti meg, melyek linkként az egyes rendszerek eredeti rekord-megjelenítéseihez vezetnek. Hozzáférési információkat tehát nem tartalmaz, azokat az eredeti leírásoknál találhatjuk.
A keresőkérdéseket a kiválasztott rendszerekben futtatja le, melyek lehetnek:
- Németország, Ausztria, Svájc katalógusai
- nemzeti könyvtárak katalógusai világszerte
- nemzeti közös vagy virtuális katalógusok
- WorldCat
Pl. az Amazon
- DOAJ, DOAB
- Hathi Trust
- Internet Archive
- Google Books
Ezek a rendszerek tehát segítenek egy-egy mű pontosabb azonosításában, valamint útmutatást adhatnak, hogy egy-egy műhöz hol és hogyan juthatok hozzá. Ám a tényleges hozzájutáshoz vagy az adott könyvtár beiratkozott olvasójának kell lennem, vagy egy másik könyvtárban tudok rá könyvtárközi dokumentum-igénylést leadni.
Fontos tudnivaló, hogy ezek a rendszerek az előzetes tájékozódást segítik, a könyvtárközi kérés leadásakor azonban nem kell megadnom az itt talált lelőhelyet, hiszen azt a könyvtárosok meg fogják keresni, s a legjobb megoldást választják ki.